Click here for a workbook to go along with this lesson.
The following videos are available to reinforce the concepts taught in this lesson:
Sentence Practice, Dictation, Lesson Recap
This lesson is also available in Русский, Français, Español, Português, Nederlands, Deutsch, Ελληνικά, 中文 and العربية
Új szavak
Az egyszerűség kedvéért az új szavak szófaj szerinti csoportokban (főnév, ige, melléknév és határozószó) szerepelnek.
Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)
A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.
Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.
Főnevek:
공장 = gyár
열 = láz
극장 = színház
회사 = vállalat, cég
장소 = hely/helyszín
간판 = tábla
직업 = munka, állás, foglalkozás
수업 = óra (amit vki ‘tart’ v. ‘hallgat/részt vesz/jár’)
고기 = hús
돼지 = disznó, malac
돼지고기 = disznóhús
소 = tehén
소고기 = marhahús
꽃 = virág
값 = ár(a vminek)
땅콩 = földimogyoró
축구(하다) = foci(zni)
야구(하다) = kosárlabda(zni)
여권 = útlevél
수건 = törölköző
체육 = testnevelés
지하철 = metró (földalatti)
미래 = jövő
Igék
되다 = vmivé válni
시작하다 = elkezdeni
행동하다 = cselekedni
소개하다 = bemutatni, bemutatkozni
발견하다 = felfedezni, feltalálni
방문하다 = (meg)látogatni
잃다 = elveszíteni vmit
잃어버리다 = elveszíteni vmit
입다 = (ruhát) felvenni, viselni
벗다 = (ruhát) levenni, levetkőzni
웃다 = nevetni
Melléknevek:
부끄럽다 = félénknek, félszegnek lenni
건강하다 = egészségesnek lenni
Határozószavak és más szavak:
이제 = most
현재 = most/jelen
A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).
Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.
Az 이다 ragozása
Korábbi leckékben megtanultad az igék és melléknevek ragozását. Egészen pontosan három dolgot lehet ragozni a koreai nyelvben: igéket, mellékneveket és az 이다-t. Az 이다 ragozása eltér az igék és melléknevek ragozásától. Ami azt illeti, az 이다 gyakran másképpen viselkedik, mint az igék és melléknevek – ahogy látni fogod a következő leckékben. Ebben a leckében megtanulod, hogyan ragozódik az 이다, és látni fogod, hogyan tér el a ragozása az igék és melléknevek ragozásától. Az alábbi mondatban az 이다 jelen idejű egyszerű ragozását láthatod, amivel már korábbi leckékben is találkozhattál:
나는 선생님이다 = Én tanár vagyok
Ha a főnév 이다 előtti utolsó betűje magánhangzó, az 이 kimaradhat. Például:
나는 의사다 = Én orvos vagyok
나는 의사이다 = Én orvos vagyok
Mindkét mondat helyes. Az “이” hang összeolvadhat a főnév utolsó magánhangzójával. Ha kiejted ezt a két mondatot, láthatod, hogy alig különböznek.
Ezzel szemben, ha az 이다 előtti főnév utolsó betűje mássalhangzó, nincs összeolvadás. Például:
나는 선생님이다 = Én tanár vagyok (helyes)
나는 선생님다 – helytelen
Itt nem tud megtörténni az 이다 “이” hangjának összeolvadása, mert nincs mivel összeolvadnia. Továbbá, ha megpróbálod kiejteni a “선생님다”-t, látni fogod, hogy nem hangzik természetesen. Nehéz a szádat rávenni, hogy az “ㅁ” hangról azonnal a “ㄷ” re váltson. Ugyanez az elv érvényes az 이다 más ragozásaiban is, de ennél azért kicsit bonyolultabb a helyzet.
A legtöbb esetben az 이다 ragozása attól függ, hogy az a főnév, amihez csatlakozik magán- vagy mássalhangzóban végződik-e. A különböző ragozás oka hasonló a fenti 의사다 – 의사이다 példához. Ott az “이” hang összeolvadhat valamivel és eltűnhet. Alább mindegyik ragozást részletesen végigvesszük, de mutatok egy példát, ami előkészíti az összes lenti magyarázatot. Próbálj nem foglalkozni a mondatok jelentésével, csak a magyarázatra összpontosíts.
Ahogy később látni fogod, amikor az 이다-t az egyszerű formában, múltidőben ragozzuk, az “이다” (이) szótő “었다” ragot kap. Ezt már könnyű megértened, hiszen minden ige és melléknév ragozása ezt a szabályt követi. Például:
의사이었다
선생님이었다
De az 이었다 kiejtése “였다”-vá olvadhat össze, amikor a főnév, amihez kapcsoljuk magánhangzóban végződik. Ezért mindkét alábbi példa helyes:
의사이었다
의사였다
Ejtsd ki mindkettőt és figyeld meg, hogy milyen kicsi a különbség a kettő között. Továbbá mindkettő kiejtése könnyű és természetes.
Ezzel szemben ha az ige, amihez csatlakoztatjuk mássalhangzóban végződik, az 이 és az 었다 nem tud semmivel összeolvadni. Például:
선생님이었다 – helyes
선생님였다 – helytelen
Ejtsd ki mindkettőt és figyeld meg a különbséget. A ‘선생님였다’ kiejtése igen nehéz. Nehéz a szádat rávenni, hogy az “ㅁ” hangról azonnal a “여”-ra váltson. Sokkal egyszerűbb ezt/így kiejteni: 나는 선생님-이-었-다.
Habár itt csak az egyszerű forma múlt idejű alakjáról beszéltem, ez a szabály érvényes a legtöbb helyzetben. Ha ezt szem előtt tartod, amikor a lecke többi ragozását vesszük, sokkal egyszerűbb dolgod lesz.
이다 jelenidő
Az 이다 jelenidejű ragozása kicsit bonyolultabb, mint a múltidejű, mert új szótagokat használunk, amikben nincs logika. Míg a múltidejű ragozás az “이” szótő és a megszokott múltidejű rag, az “었다” összekapcsolásából áll, a jelenidejű ragozás olyan hangokat használ, amiket még nem láttunk egy igénél vagy melléknévnél sem. Először nézzük ezeket.
Informális-alacsony udvariasság
~이야-t adunk a mássalhangzóban, és ~(이)야-t a magánhangzóban végződő szavakhoz:
나는 좋은 학생이야 = Én jó diák vagyok
그것은 책이야 = Az a dolog könyv
나는 선생님이야 = Én tanár vagyok
이것은 여권이야 = Ez a dolog útlevél
그것은 사과야 = Az a dolog alma
나는 의사야 = Én orvos vagyok
야구는 좋은 스포츠야 = A baseball jó sport
Amikor az “아니다”-t ragozzuk így, egyszerűen “~야”-t adunk hozzá:
나는 학생이 아니야 = Én nem diák vagyok
그것은 책이 아니야 = Az a dolog nem könyv
Informális-udvarias
~이에요-t adunk a mássalhangzóban, és ~예요-t a magánhangzóban végződő szavakhoz:
그것은 사진이에요 = Az a dolog kép
저는 선생님이에요 = Én tanár vagyok
저는 좋은 학생이에요 = Én jó diák vagyok
이 사람은 저의 누나예요 = Ez (az ember) a nővérem
저는 의사예요 = Én orvos vagyok
저것은 사과예요 = Az a dolog alma
Amikor az “아니다”-t ragozzuk így, egyszerűen ~에요-t adunk hozzá:
저는 학생이 아니에요 = Én nem diák vagyok
Megjegyzem, hogy a koreai emberek sem mindig tudják, hogy “~예요”-t vagy “~에요”-t kell-e az 아니다-hoz csatlakoztatni. Ezért gyakran látni az “아니예요” formát is.
Hivatalos-udvarias
~입니다-t (~이 + ~ㅂ니다) adunk a mássalhangzóban és a magánhangzóban végződő szavakhoz is:
저는 의사입니다 = Én orvos vagyok
그 사람은 저의 형입니다 = Az az ember a bátyám
저는 선생님입니다 = Én tanár vagyok
저는 좋은 학생입니다 = Én jó diák vagyok
이 고기는 돼지고기입니다 = Ez a hús disznóhús
A magánhangzóban végződő szavakból kihagyható az ~이 és a ~ㅂ니다 közvetlenül csatlakozhat a szóhoz. Ez élőbeszédben gyakori, írásban kevésbé fordul elő.
Amikor az “아니다”-t ragozzuk így, közvetlenül az “아니다”-hoz csatoljuk a “~ㅂ니다”-t:
저는 의사가 아닙니다 = Én nem orvos vagyok
저는 학생이 아닙니다 = Én nem diák vagyok
그것은 저의 직업이 아닙니다 = Az (a dolog) nem a munkám
그것은 저의 여권이 아닙니다 = Az (a dolog) nem az útlevelem
그 건물은 극장이 아닙니다 = Az az épület nem (a) színház
이다 múltidő
Az 이다 múltidejű ragozása egyszerű, az ~이 és az ~었~ összekapcsolásán alapszik. Ha a szó utolsó szótagja magánhangzóra végződik, az ~이 + ~었 ~였-vá olvadhat össze.
Informális-alacsony udvariasság
Minden szóhoz ~이었어-t adunk. Ha a szó magánhangzóban végződik, az ~이었어 ~였어-vá olvadhat össze.
나는 바쁜 선생님이었어 = Én elfoglalt tanár voltam
나는 학생이었어 = Én diák voltam
나는 선생님이었어 = Én tanár voltam
나는 나쁜 애기였어 = Én rossz kisbaba voltam
나는 나쁜 의사였어 = Én rossz orvos voltam
Informális-udvarias
Ez a ragozás megegyezik a fentivel (informális-alacsony udvariasság), azzal az eltéréssel, hogy az ~이었 illetve ~였 után még “~요” rag is áll. Más szóval minden szóhoz ~이었어요-t adunk. Ha a szó magánhangzóban végződik, az ~이었어요 ~였어요-vá olvadhat össze.
그것은 큰 비밀이었어요 = Az nagy titok volt
저는 선생님이었어요 = Én tanár voltam
저는 의사였어요 = Én orvos voltam
저는 나쁜 애기였어요 = Én rossz kisbaba voltam
Egyszerű forma
A fentiekhez hasonló a ragozás, kivéve, hogy a szokásos “~다” végződést kapja, az “~어요” helyett. Azaz minden szóhoz ~이었다-t adunk. Ha a szó magánhangzóban végződik, az ~이었다 ~였다-vá olvadhat össze.
나는 선생님이었다 = Én tanár volta
나는 의사였다 = Én orvos voltam
Hivatalos-udvarias
Minden szóhoz ~이었습니다-t adunk. Ha a szó magánhangzóban végződik, az ~이었습니다 ~였습니다-vá olvadhat össze.
저는 선생님이었습니다 = Én tanár voltam
저는 의사였습니다 = Én orvos voltam
Az 아니다 a múltidő mindegyik formájában úgy ragozódik, mint bármelyik másik szó. Lásd az alábbi példákat:
나는 학생이 아니었어
나는 학생이 아니었다
저는 학생이 아니었어요
저는 학생이 아니었습니다
Furcsa, de a koreai emberek gyakran az alábbi ragozásokat használják:
나는 학생이 아니였어
나는 학생이 아니였다
저는 학생이 아니였어요
저는 학생이 아니였습니다
Csak a nyelvtani szabályok alapján, amellett teszem le a voksom, hogy az első lista tartalmazza a helyes alakokat. Ezt arra alapozom, hogy semmilyen más szótő nem kap “~였~” ragot. Másszóval a “~였~” az “이 + 었” összeolvadásából jön létre, de önálló ragként sehol nem fordul elő.
Az igék és melléknevek tényleges jövőidejű ragozása
A 6. Leckében azt tanultad, hogy szótőhöz 겠어/겠어요/겠다/겠습니다 ragot adva képezzük a jövőidőt. Habár a szótőhöz ~겠~-t adva tényleg jövőidejű alakot kapunk, van egy ennél sokkal gyakoribb jövőidejű ragozás!
Mielőtt erre rátérnénk, még több nyelvtanra van szükség, mégpedig az 이다-t helyes ragozására. Ettől függetlenül a ~겠~ is a jövőidő ragja, bár nem olyan gyakori, mint az alább következő forma.
Ha jövőidőben ragozzuk őket, az igék és melléknevek szótövéhez először ~ㄹ/을 ragot kell adnunk.
Az ~ㄹ/을 rag csatlakoztatásánál, a magánhangzóban végződő szótövek utolsó szótagja közvetlenül ~ㄹ ragot kap, a magánhangzóban végződő szótövekhez pedig a ~을 szótagot adjuk. Például:
가다 magánhangzóban végződik, ezért
가다 + ㄹ = 갈
먹다 mássalhangzóban végződik, ezért
먹다 + 을 = 먹을
——————-
Ami most következik, meglehetősen bonyolultan fog hangzani (és az is): melléknév szótövéhez ~ㄹ/을 ragot adva, az olyan szóvá válik, amely az azt követő főnevet jövőidőben írja le. Például:
행복한 사람 = boldog ember
행복할 사람 = az ember, aki boldog lesz
Ugyanígy, (és ez az ahol a dolgok elkezdenek bonyolódni) ige szótövéhez ~ㄹ/을 ragot adva, az olyan szóvá válik, amely az azt követő főnevet jövőidőben írja le.
먹을 음식 = az étel, amit meg fognak enni
A koreai nyelvben igen gyakoriak az olyan mellékmondatok, melyek egy főnevet leíró igében (majd az azt követő főnévben) végződnek. Például:
제가 먹을 음식 = az általam (a jövőben) megevődő étel (az étel, amit én meg fogok enni)
——————-
Ha nem érted a fenti magyarázatot, semmi baj. Ez a nyelvtan, minden szinten nehéz. A 26. – 29. Leckékben részletesen lesz erről szó. Ha szeretnél előrelapozni azokhoz a leckékhez, tedd bátran. De megjegyzem, hogy egyelőre nincs szükséged arra a nyelvtanra. A most következő három pont az, amit szeretnék, ha megtanulnál:
- ~ㄹ/~을-t adva melléknevek szótövéhez, azok jövőidőben leírnak egy főnevet
- ~ㄹ/~을-t adva igék szótövéhez, azok jövőidőben le tudnak írni egy főnevet
- Miután ezek az újonnak képzett alakok főnevet írnak le, főnévnek kell őket követnie
És hogy mi köze van mindennek a jövőidejű ragozáshoz?
Amikor koreai emberek jövőidőben ragoznak, legtöbbször ~ㄹ/~을 ragot adnak igékhez/melléknevekhez.
Ez tulajdonképpen megegyezik azzal a ragozással, amit már ismersz, amikor ㄴ/은 ragot adunk melléknevek szótövéhez: (좋다 -> 좋은).
Tudnod kell azonban, hogy egy mondat nem fejeződhet be így:
나는 좋은
Miután a 좋은 alak egy melléknév, ami főnevet ír le, a 좋은 után főnévnek kell állnia:
나는 좋은 사람
A mondat végén, a főnév után, pedig 이다-nak kell állnia:
나는 좋은 사람이다 = Én jó ember vagyok
Tehát még egyszer, amikor a koreai emberek igéket/főneveket jövőidőben ragoznak, ezt igen gyakran az ~ㄹ/~을 rag szótőhöz adásával teszik:
나는 행복할
나는 먹을
나는 공부할
Ez azonban az igéket/mellékneveket olyan melléknevekké változtatja, melyek főnevet írnak le. Éppen ezért (ugyanúgy, mint a 좋은 esetében) ezek után a szavak után főnévnek kell állnia. Az a főnév, amit ebben a helyzetben mindig használ a koreai nyelv, a 것 (dolog):
나는 행복할 것
나는 먹을 것
나는 공부할 것
Ezután pedig, a mondat befejezéséhez a főnevet 이다-nak kell követnie:
나는 행복할 것이다
나는 먹을 것이다
나는 공부할 것이다
Ha ezeket a mondatokat szó szerint magyarra fordítjuk, így festenek:
Én az a dolog vagyok, ami boldog lesz (én egy dolog vagyok…)
Én az a dolog vagyok, ami enni fog (én egy dolog vagyok…)
Én az a dolog vagyok, ami tanulni fog (én egy dolog vagyok…)
De a tényleges jelentésük a következő:
나는 행복할 것이다 = Én boldog leszek
나는 먹을 것이다 = Én enni fogok
나는 공부할 것이다 = Én tanulni fogok
Ezután az 이다 természetesen a megfelelő formalitási és udvariassági szinten ragozható. De tartsd észben, hogy habár a mondat maga jövőidejű, az 이다 jelenidejű ragot kap. Miután az ~ㄹ/을 jövőidejű alak, az 이다-t már nem szükséges jövőidőben ragozni.
A 것 sokszor 거 alakká rövidül, egyszerűen azért, mert könnyebb kimondani és lerövidíti a mondatot. Az alábbi két mondat jelentése például teljesen megegyezik:
저는 밥을 먹을 것이에요 = Én rizst fogok enni
저는 밥을 먹을 거예요 = Én rizst fogok enni
Figyeld meg, hogy ~이에요-t használunk a 것 után (ami mássalhangzóban végződik), és ~예요-t, a 거 után (ami magánhangzóban végződik). Ez ugyanaz a szabály, amit ebben a leckében korábban megtanultál, amikor az 이다 ragozásáról volt szó attól függően, hogy a főnév utolsó betűje magán- vagy mássalhangzó.
Megjegyzem, hogy a koreai emberek sem mindig tudják, hogy “~이에요”-t vagy “~예요”-t vagy netán “~에요”-t kell-e a 거-t hoz adniuk. Ezért gyakran látni a “할 거에요” formát is.
További példák:
나는 내일 친구를 만날 것이야 = Én holnap találkozni fogok a barátommal
나는 내일 친구를 만날 거야 = Én holnap találkozni fogok a barátommal
저는 내일 학교에 갈 것입니다 = Én holnap iskolába fogok menni
저는 영어를 공부할 거예요 = Én angolt(ul) fogok tanulni
A 7. Leckében különböző végződések rendhagyó ragozásait tanultad meg. Ez az első alkalom, hogy az ~ㄹ/을 végződésről beszélünk. Nézzük, hogyan viselkednek a rendhagyó ragozások ennek a nyelvtani szabálynak az alkalmazásakor.
- Az ㅅ, ㄷ és ㅂ rendhagyók mind a 7. Leckében bemutatott szabályt követik. Magánhangzó hozzáadása a szótő utolsó betűjének változását vagy kiesését okozza.
- Az ㅡ és 르 rendhagyókat ez a végződés nem befolyásolja.
- Az ㄹ rendhagyóhoz ~ㄹ/을 végződést adva olyan változás áll elő, amit még nem ismersz. Általában ~ㄹ ragot kap a magánhangzóban és ~을 ragot kap a mássalhangzóban végződő szótő.
- Például: 잃다 + ~ㄹ/을 = 잃을
예쁘다 + ~ㄹ/을 = 예쁠 - De ha az ~ㄹ/을 ragot ㄹ-ben végződő szótőhöz adjuk, az ㄹ kiesik és az ㄹ közvetlenül csatlakozik a szótőhöz. Gyakorlatilag elveszünk valamit, és ugyanazzal a betűvel helyettesítjük. Például: 갈다 + ㄹ/을 = 갈
빨다 + ㄹ/을 = 빨
열다 + ㄹ/을 = 열
저는 문을 열 거예요 = Én ki fogom nyitni az ajtót (열 + 을 = 열)
- Például: 잃다 + ~ㄹ/을 = 잃을
Az alábbi táblázat összefoglalja az ~ㄹ/을 rendhagyó szótövekhez adásával bekövetkező változásokat.
| Rendhagyó | Szó | Érvényes a szabály? | + ~ㄹ/을 것이다 |
| Az ㅅ rendhagyó | 짓다 (építeni) | IGEN | 지을 것이다 |
| A ㄷ rendhagyó | 걷다 (gyalog menni) | IGEN | 걸을 것이다 |
| A ㅂ rendhagyó | 쉽다 (könnyűnek lenni) | IGEN | 쉬울 것이다 |
| A ㅂ rendhagyó | 돕다 (segíteni) | IGEN | 도울 것이다 |
| Az ㅡ rendhagyó | 잠그다 (bezárni) | NEM | 잠글 것이다 |
| A 르 rendhagyó | 다르다 (különbözőnek lenni) | NEM | 다를 것이다 |
| Az ㄹ rendhagyó | 길다 (hosszúnak lenni) | IGEN | 길 것이다 |
Figyeld meg, hogy a 돕다 szót is bevettem a táblázatba. Ahogy a 7. Leckében megtanultad, a ㅂ 오 hanggá változik amikor ~아/어 (vagy valamelyik származéka) követi. Amikor bármilyen más magánhangzót adunk hozzá, a ㅂ 우-vá változik, ahogy fent is látszik.
Ugyanilyen változást fogsz látni minden alkalommal, amikor a rendhagyókhoz bármilyen ~ㄹ/을-lel kezdődő végződést adunk. Például:
~ㄹ/을래(요) – 44. Lecke
~ㄹ/을까(요) – 63. Lecke
~ㄹ/을게(요) – 63. Lecke
~ㄹ/을걸(요) – 115. Lecke
Az 이다 jövőideje 되다-val
Az 이다 jövőidejű ragozását fent láthattad, de a jövőidejét egy másik igével is ki lehet fejezni; ez a 되다. A 되다 az egyik legnehezebb szó a koreai nyelvben, főleg azért, mert rengeteg jelentése van. Ahogy haladsz a leckékkel, mindegyik jelentésével fokozatosan találkozni fogsz. A ‘되다’ első jelentése a “valamivé válni”… ami kicsit más, mint a “lenni”. Múltidejű példákon keresztül szeretném bemutatni a “되다”-t:
(Felhívom a figyelmed, hogy amikor a 되다-t használjuk, a főnév, ami “valamivé válik” ~이/가 ragot kap, nem pedig ~를/을-t.)
저는 선생님이 되었어요 = Én tanár lettem
Ez kicsit más, mint a:
저는 선생님이었어요 = Én tanár voltam
Bár igen hasonlóak, de különbség van a “valamivé válni” és “lenni” (ebben az esetben múlt idejű alakjaik) között, hiszen a “valamivé válni” kifejezi, hogy egy időpontot megelőzően a helyzet más volt. Biztos vagyok benne, hogy érted, de azért hadd hozzak néhány magyar példát:
Én tavaly tanárrá váltam
Én tavaly tanár voltam
A mondat, hogy “én tavaly tanárrá váltam”, azt is kifejezi, hogy a tavalyi év előtt a beszélő nem volt tanár, csak a múlt évben vált azzá.
Az a mondat, hogy “én tavaly tanár voltam”, nem állít semmit arról, hogy a tavalyi évet megelőzően illetve utána tanár-e a beszélő. Egyszerűen annyit közöl, hogy tavaly tanár volt az illető, sem többet, sem kevesebbet.
A 되다-t jelenidőben is lehet használni, amikor szintén kicsit különbözik a jelentése az 이다 jelentésétől. A példákat akkor veszem majd elő, amikor kicsit több nyelvtant tudsz. Az egyetlen célom mindezzel az volt, hogy bevezessem a jövőidejű használatot. Legelőszöris a ~겠다 raggal ragozni az 이다-t jövőidőben kicsit nehézkes.
나는 선생님이겠다
Ha azt akarjuk kifejezni, hogy valami “lesz” a jövőben, a “되다” természetéből fakadóan nincs nagy különbség a 되다 és az 이다 között. Például:
저는 곧 선생님이 될 것입니다 = Én hamarosan tanárrá válok
저는 곧 선생님일 거예요 = Én hamarosan tanár leszek
További példák:
나는 미래에 의사가 될 거야 = Én a jövőben orvossá válok
나는 미래에 의사일 거야 = Én a jövőben orvos leszek
한국이 곧 좋은 나라가 될 것이다 = Korea hamarosan jó országgá válik
한국이 곧 좋은 나라일 것이다 = Korea hamarosan jó ország lesz
이 장소는 공원이 될 것이다 = Ez a hely parkká válik
이 장소는 공원일 것이다 = Ez a hely park lesz
Szeretném megjegyezni, hogy az “일”, amit ezekben a mondatokban látsz, nem az “일“ szó, hanem az 이다 jövőidejű alakja, amit ebben a leckében feljebb tanultál. A 선생님이다-ból 선생님 + 이다 + ~ㄹ/을 것이다 lesz.
Ahogy fejlődik majd a szókincsed, képes leszel az alábbi szerkezetű mondatokat képezni:
Ez a hely jövőre parkká válik
Én néhány hónapon belül orvossá válok
A 11. Leckében fogod megtanulni az ehhez a típusú mondatokhoz szükséges szavakat.
Az 이다 és 되다 jövőidejű alakjait használó fenti mondatokkal tagadni is lehet. Amikor a 되다 tagadó formáját képezzük, egyszerűen 안-t vagy ~지 않다-t adunk hozzá, mint bármelyik másik igéhez vagy melléknévhez. Az 이다-t tartalmazó mondatok tagadásához az 아니다-t kell használni. A fenti mondatpárok mindegyikét át lehet alakítani tagadó mondattá. Például:
나는 미래에 의사가 되지 않을 거야 = Én a jövőben nem válok orvossá
나는 미래에 의사가 아닐 거야 = Én a jövőben nem leszek orvos
한국이 곧 좋은 나라가 되지 않을 거야 = Korea nem válik hamarosan jó országgá
한국이 곧 좋은 나라가 아닐 거야 = Korea nem lesz hamarosan jó ország
이 장소는 공원이 되지 않을 거야 = Ez a hely nem válik parkká
이 장소는 공원이 아닐 거야 = Ez a hely nem lesz park
Ezek a mondatok, bár kicsit nevetségesek, nyelvtanilag helyesek. Nem tudok olyan helyzetet elképzelni, amikor ezek előfordulhatnának, de ha a megfelelő helyzet előáll, tökéletesen alkalmazhatóak. A fenti mondatok jelentésének kifejezésére a legtöbb esetben létezik jobb megoldás. Például ahelyett, hogy:
나는 미래에 의사가 되지 않을 거야 = Én a jövőben nem válok orvossá
Valószínűleg természetesebben hangozna valami ilyesmi “én nem akarok a jövőben orvossá válni”. A tanulmányaid során ezt és más nyelvtani szerkezeteket megtanulva, egyre természetesebben tudod majd kifejezni magad. Egyelőre próbáld megérteni a nyelvtani szerkezeteket és ne foglalkozz túl sokat azzal, hogy mikor fogod tudni ezeket a mondatokat alkalmazni.
Még egy gyors megjegyzés, és ezzel tényleg nem akarok túl sok időt eltölteni, mert ebben a leckében már így is túl sok a nyelvtan. De ebben a leckében mutattam meg az 이다 jövőidejű ragozását, és úgy érzem itt kell erről is beszélnem. Az 이다 ~ㄹ/을 것이다-val képzett jövőidejű ragozásának nem csak jövőidejű jelentése van, hanem akkor is használják, amikor a beszélő valamilyen jelenidejű helyzettel kapcsolatban találgat vagy valamilyen helyzet lehetőségét fejezi ki. Először nézzük ezeket a példákat:
그 사람이 의사일 거예요 = Az az ember talán/valószínűleg orvos
그것은 여권일 거예요 = Az a dolog talán/valószínűleg útlevél
문제는 돈일 거예요 = A probléma talán/valószínűleg a pénz
Emlékezz, hogy nem 일-t adunk ezekhez a főnevekhez, hanem ~이다-t, amit az ~ㄹ 것이다 szerkezet követ. Nagyon sok kérdést kapok tanulóktól arról, hogy honnan jön ez az “일”.
A mondatba 이다 helyett 아니다-t téve, ezeket a mondatokat is lehet tagadni:
그 사람이 의사가 아닐 거야 = Az az ember talán/valószínűleg nem orvos
그것은 여권이 아닐 거야 = Az a dolog talán/valószínűleg nem útlevél
문제는 돈이 아닐 거야 = A probléma talán/valószínűleg nem a pénz
Figyeld meg, hogy ezekben a mondatokban a beszélő nem magáról beszél. Annak ellenére, hogy jövőidőben ragozódnak, a beszélő a jelennel kapcsolatban feltételez valamit. Éppen ezért nagyon furcsa lenne jövőre utaló időhatározókat tenni a mondatba (például “jövőre” vagy “néhány hónap múlva”), mert a beszélő nem jövőidejű jelentést akar kifejezni.
Ekkor a kérdés úgy szól, hogyan lehet megkülönböztetni amikor valaki egy ilyen “találgatós” mondatot mond attól, amikor “valaki valamivé fog válni”. A koreai tanulmányaid során folyamatosan szembesülni fogsz azzal, hogy a koreai mondatok megértéséhez a legfontosabb a szövegkörnyezet – a szövegkörnyezet pedig a legtöbb helyzetben egyértelművé fogja tenni, hogy mit akar mondani a beszélő.
Egyelőre, ahelyett, hogy ezekkel az apróságokkal foglalkoznál, azt javaslom, inkább összpontosíts igék/melléknevek ~ㄹ/을 것이다 formával való jövőidejű ragozására – és jegyezd meg, hogy a 되다 is használható az 이다 helyett, amikor jövőidőben ragozunk.
Itt a vége ennek a leckének!
1250 példamondat van az 1. Szinten.
Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.