Click here for a workbook to go along with this lesson.
The following videos are available to reinforce the concepts taught in this lesson:
Sentence Practice, Dictation, Lesson Recap
This lesson is also available in Русский, Français, Español, Português, Nederlands, Deutsch, 中文, and العربية
Új szavak
Ebben a leckében nincs szükség arra, hogy az új szavakat szófaj szerinti csoportosítsam, mindegyik az “Egyéb” kategóriában szerepelne.
하나 = egy
둘 = kettő
셋 = három
넷 = négy
다섯 = öt
여섯 = hat
일곱 = hét
여덟 = nyolc
아홉 = kilenc
열 = tíz
스물 = húsz
서른 = harminc
마흔 = negyven
쉰 = ötven
일 = egy
이 = kettő
삼 = három
사 = négy
오 = öt
육 = hat
칠 = hét
팔 = nyolc
구 = kilenc
십 = tíz
백 = száz
천 = ezer
만 = tízezer
영 = nulla
공 = nulla
Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)
A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.
Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.
처음 = az első alkalom/kezdet
마지막 = utolsó
번째 = első/második/harmadik/stb. számlálószava
첫 번째 = első (1.)
두 번째 = második (2.)
개 = dolgok számlálószava (db)
번 = tevékenységek/cselekedetek számlálószava (alkalom)
명 = emberek számlálószava (fő)
대 = autók, gépek számlálószava
잔 = pohárnyi ital számlálószava (pohár)
시 = óra (időpont)
분 = perc
초 = másodperc
살 = kor számlálószava (éves vki)
A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).
Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.
Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben. Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.
A koreai számok
A koreai számok tulajdonképpen meglehetősen egyszerűek, ha egyszer megérted a használatukat. Ugyanakkor eléggé különböznek a magyar számoktól, ezért az elején igen nehéz magyarul (vagy angolul) beszélőknek megérteni ezeket.
Legelőször azt kell észrevenned, hogy a koreai nyelvben kétféleképpen lehet számolni (illetve a számoknak két rendszere/neve van): az eredeti koreai számok és a kínai nyelvből származó (ún. sino-koreai) számok. Nézzük először a sino-koreai számokat, mert egyszerűbbek:
A sino-koreai számok
Ezek a fent már bemutatott sino-koreai számok:
일 = egy
이 = kettő
삼 = három
사 = négy
오 = öt
육 = hat
칠 = hét
팔 = nyolc
구 = kilenc
십 = tíz
백 = száz
천 = ezer
만 = tízezer
Ezekkel a számokkal 1-től 10 millióig minden számot ki lehet fejezni, egyszerűen egymás mögé kell őket helyezni:
일 = egy (1)
십 = tíz (10)
십일 = tizenegy(10 + 1)
이십 = húsz (2 x 10)
이십일 = huszonegy (2 x 10 + 1)
이십이 = huszonkettő (2 x 10 + 2)
백 = száz (100)
백일 = százegy (100 + 1)
백이 = százkettő (100 + 2)
백구십 = százkilencven (100 + 90)
구백 = kilencszáz (9 x 100)
천 = ezer (1000)
천구백 = ezerkilencszáz (1000 + 9 x 100)
오천 = ötezer (5 x 1000)
오천육백 = ötezerhatszáz (5 x 1000 + 6 x 100)
만 = tízezer
십만 = százezer
백만 = egymillió
천만 = tízmillió
A sino-koreai számok használata bizonyos helyzetekre korlátozódik. Miután ezek folyamatosan előfordulnak majd az elkövetkező leckékben, lassan meg fogod tanulni mikor kell a sino-koreai számokat és mikor az eredeti koreai számokat használni. Egyelőre ne foglalkozz azzal, hogy megpróbáld bemagolni mikor melyiket kell használni, hamarosan teljesen természetessé fog válni.
– pénz, pénz számolása
– mérés
– számolás, matematikai műveletek
– telefonszámok
– idő minden aspektusa, kivéve az órát
– a hónapok nevei
– hónapok számolása (bár eredeti koreai számokkal is lehetséges)
Az eredeti koreai számok
Ezek a fent már bemutatott eredeti koreai számok:
하나 = egy
둘 = kettő
셋 = három
넷 = négy
다섯 = öt
여섯 = hat
일곱 = hét
여덟 = nyolc
아홉 = kilenc
열 = tíz
스물 = húsz
서른 = harminc
마흔 = negyven
쉰 = ötven
A 11-19, 21-29, 31-39 (stb.) számok képzése könnyű, nézzük meg ezeket:
11: 열하나 (10 + 1)
12: 열둘 (10 + 2)
21: 스물하나 (20 + 1)
59: 쉰아홉 (50 + 9)
Figyeld meg, hogy sem a sino-koreai sem az eredeti koreai számokat jelző szavak között nincs szóköz. Ezt egy ennél sokkal nehezebb leckében is tárgyalom, ami a 10.000-nél nagyobb számok használatát tanítja meg. De egyelőre ennél sokkal fontosabb, hogy az egyszerű számok mondaton belüli használatát megtanuld.
60-on felül, bármiről is van szó, ritka az eredeti koreai számok használata. Egyszer a feleségemmel beszélgettem erről, aki azt mondta, hogy nem hiszi hogy van eredeti koreai szám a 60-ra. Mondtam neki, hogy “márpedig van: 예순”. Erre ő azt válaszolta “Ó tényleg, elfelejtettem”. Ilyen magasságokban (de akár már a 40-50 környékén is) nem szokatlan a sino-koreai számok használata az eredeti koreai számok helyett.
Az eredeti koreai számok használata:
– dolgok/emberek/cselekvések megszámolása
– az időn belül az óra kifejezése
– időnként ha a hónapokról van szó.
Ismétlem, egyelőre ne foglalkozz azzal, hogy ezeket bemagold. Bármikor, amikor számokról fogok beszélni elmondom melyiket kell használnod.
A számok használata
Számlálószavak
Amikor a koreai nyelvben valamit megszámolunk, kifejezzük valaminek a mennyiségét, az eredeti koreai számokat használjunk. Továbbá, ami a nem koreai anyanyelvűek számára igen nehéznek bizonyul, ilyenkor legtöbbször számlálószót használunk. A leggyakoribb számlálószavak az alábbiak:
개 = dolgok számlálószava
명 = emberek számlálószava
번 = tevékenységek/cselekedetek számlálószava
Ennél sokkal több számlálószó létezik, de ha valaminek a számlálószavát nem tudod, vagy nem jut eszedbe, a “개” (az általános “dolog” számlálószó) nagy biztonsággal használható. A nehezebb számlálószavakat később fogod megtanulni, ahogy haladsz a leckékkel. Egyelőre az a cél, hogy begyakorold ennek a három számlálószónak a használatát.
A magyar nyelvben nem olyan elterjedt a számlálószavak használata, mint a koreaiban. Általában csak azt mondjuk “két ember”, mint például ebben a mondatban:
Két emberrel találkoztam
De a magyarban is előfordulnak olyan helyzetek, amikor a számlálószó használata szükséges, vagy bevett gyakorlat. Például furcsán hangzana, ha azt mondanád “két filmet vettem” (fényképezőgépbe való, nem mozifilmről beszélve). Ehelyett inkább azt hallani “két tekercs filmet vettem”. A tekercs egy számlálószó, ami hasonló a koreai számlálószavakhoz. A különbség az, hogy a koreai nyelvben szinte minden számmal számlálószó áll.
Az 1, 2, 3, 4 és 20 szavak megváltoznak, ha számlálószó áll mögöttük:
1 = 하나 -> 한
2 = 둘 -> 두
3 = 셋 -> 세
4 = 넷 -> 네
20 = 스물 -> 스무
A számlálószavak használata a következő: megszámolt főnév, szám, számlálószó. Azaz, a szám és számlálószó a megszámolt főnév mögött áll. Például:
사람 두 명 = 2 ember
사람 한 명 = 1 ember
펜 다섯 개 = 5 toll
펜 마흔네 개 = 44 toll
————
Lehetséges a szám-számlálószó kombinációt a megszámolt főnév elé is helyezni. De a fenti módszer sokkal gyakoribb. Amikor a főnév elé tesszük, a számlálószó “~의” végződést kap. Például:
두 명의 사람 = 2 ember
한 명의 사람 = 1 ember
다섯 개의 펜 = 5 toll
마흔네 개의 펜 = 44 toll
A 23. Leckében magyarázom el az ~의 szerepét az ilyen típusú szerkezetekben. Ahogy mondtam, ez sokkal ritkább szerkezet, ezért egyelőre ne foglalkozz vele. Csak légy tisztában azzal, hogy ez is lehetséges. Összpontosíts a “사람 두 명” formára a “두 명의 사람” forma helyett.
————
Amikor betűvel írjuk a számokat számjegy helyett (például “1” helyett “한”), szóközt kell tenni a betűvel kiírt szám és a számlálószó közé. Például:
한 개 a 한개 helyett
두 번 a 두번 helyett
세 명 a 세명 helyett
Amikor az eredeti koreai számokat használjuk (azaz, amikor dolgok vagy cselekedetek számáról beszélünk), a betűvel kiírt szám gyakoribb, mint a számjegy. A mi leckéinkben többnyire betűvel írjuk a koreai számot, amikor az számlálószó előtt áll.
Amikor sino-koreai számokat használunk, nincs különbség aközött, hogy betűvel vagy számmal írjuk-e a számokat. Erre még visszatérek a következő leckében, ahol a sino-koreai számok használatáról lesz szó.
Azok a főnevek, amiket a fentebbi módokon megszámoltunk, mondat tárgyává válhatnak:
나는 펜 네 개를 샀어 = Én négy (db) tollat vettem
나는 햄버거 두 개를 먹었어 = Én két (db) hamburgert ettem
나는 어제 친구 다섯 명을 만났어 = Én tegnap öt barátommal találkoztam
————
A szám-számlálószó szerkezet a főnév előtt is állhat, ahogy korábban említettem:
나는 네 개의 펜을 샀어 = Én négy (db) tollat vettem
나는 두 개의 햄버거를 먹었어 = Én két (db) hamburgert ettem
나는 어제 다섯 명의 친구를 만났어 = Én tegnap öt barátommal találkoztam
————
Habár a koreai nyelvtan tanulásának kezdetén fontos, hogy megértsd a (főnevek) ragjait, a későbbiekben teljesen természetessé válik majd, hogy ezeket a ragokat kihagyod a mondatból. A ragok kihagyását nem javaslom a kezdőknek, mert fontos, hogy tökéletesen tisztában légy velük, hogy a bonyolultabb mondatokban helyesen tudd használni őket. Ennek ellenére tudnod kell, hogy a ragok élőbeszédben az ilyen helyzetekben legtöbbször kimaradnak. Például gyakran hallhatsz majd valami ilyesmit:
나는 펜 네 개 샀어 = Én négy (db) tollat vettem
Ebben a szerkezetben az is lehetséges, hogy a ragot a főnév kapja és nem a számlálószó, például így:
나는 펜을 네 개 샀어 = Én négy (db) tollat vettem
Próbálj ezzel nem túl sokat foglalkozni egyelőre, mert a koreai emberek számára az alábbi három mondat mindegyike tökéletes:
나는 펜 네 개 샀어
나는 펜을 네 개 샀어
나는 펜 네 개를 샀어
————
Íme még néhány példa a számlálószavak használatára:
그 사람은 차 네 대가 있어요 = Annak az embernek négy (db) autója van
저는 우유 두 잔을 샀어요 = Két pohár tejet vettem
저는 땅콩 두 개를 먹었어요 = Két (db) földimogyorót ettem
A nulla
Úgy gondolom miután számokról beszélünk, illenék valamit mondanom a nulla használatáról is. Mint a többi számot is, a “nullát” is kétféleképpen lehet mondani koreaiul. De a többi számmal ellentétben, mindkét “nulla” kínai eredetű.
A 영, ami (ha jól tudom), ahogyan a kínai emberek mondják a “nullát”
A 공, aminek a jelentése tulajdonképpen “semmi/üresség”
Ez mondjuk nem fontos, de ami igen, hogy tudd mikor melyiket használd.
A “영”-ot használd, amikor az alábbiakról van szó:
- Pontok, amiket adni, elvenni, nyerni, elveszteni lehet, mint egy meccsen vagy játékban. Például ha azt mondod, hogy a meccs eredménye “2 – 0”, az koreaiul így hangzana “이 대 영”. Egy másik példa: kvízjátékban ha megkérdezed a barátodat, hogy hány pontja van, ezt válaszolhatná “영점”.
- A “nulla” fok hőmérséklet esetén
- Matematika, számolás (bár erre, ha csak most tanulsz koreaiul, valószínűleg nem lesz szükséged egy jó ideig)
A “공”-ot használd, amikor az alábbiakról van szó:
- Telefonszámok. Például ha ezt mondod “010 – 5555 – 5555”, mindegyik nullát “공”-nak kell olvasni. Ha nem Koreában élsz valószínűleg nem tudod, de a “010” a mobiltelefonok tipikus előhívószáma (legalábbis Szöulban). Ezért amikor Szöulban megadod a telefonszámodat, általában “공-일-공”-gal kell kezdened.
번 – Tevékenységek/cselekedetek számlálószava
A 번 a leggyakoribb számlálószó tevékenységek és cselekedetek számának jelölésére, de nem áll előtte főnév. A “번” elé számot téve határozószót kapunk, ami azt írja le, hogy egy cselekvés hányszor történt. Miután a “번” határozószó, ezért legtöbbször nem kap 를/을 ragot.
저는 어제 학교에 세 번 갔어요 = Én tegnap háromszor mentem (az) iskoláb
저는 그 영화를 다섯 번 봤어요 = Én azt a filmet háromszor láttam
저는 오늘 두 번 운동할 것입니다 = Én ma kétszer (két alkalommal) fogok edzeni
저는 어제 고기를 두 번 먹었어요 = Én tegnap kétszer ettem húst
저는 오늘 축구를 네 번 할 거예요 = Én ma négyszer fogok focizni
Meglehetősen egyszerű a használata. A következő leckében többet hallasz majd erről a szóról, amikor megtanulod, hogyan kell azt mondani “ez alkalommal”, a “következő alkalommal” és a “múlt alkalommal” (múltkor).
Mennyi az idő
Az időről rengetegféleképpen lehet beszélni (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, stb…). A következő leckében fogod megtanulni hogyan mondd, hogy mikor csináltál, csinálsz, fogsz csinálni bizonyos dolgokat ezekkel az ‘idő’ szavakkal. Ebben a leckében megtanulod, hogy hogyan mondd mennyi az idő, azaz hány óra van.
Amikor az órát mondjuk, azaz hogy pl. ‘2 óra’, egyszerűen 시-t teszünk a szám után:
2시 = 2:00 (2 óra)
Amikor percről beszélünk, 분-t teszünk a szám mögé:
2시 30분 = 2:30
Az eredeti koreai számokat használjuk az óra jelölésére, és sino-koreai számokat használunk a perc jelölésére. Például:
2시 30분 = 2:30, vagy
두 시 삼십 분 = Két óra harminc perc
Fentebb mondtam, hogy amikor eredeti koreai számot használunk számlálószóval, a számot legtöbbször kiírjuk. Ebben az esetben a “시” számlálószó, hiszen megszámolja az “órákat”. De a számjegy és a szó használata egyaránt elfogadott, amikor időről van szó. Én például sokkal jobban szeretem a számot használni.
A perc jelölésére a sino-koreai számokat használjuk és (mint mindig, amikor sino-koreai számokat használunk) mindegy hogy számjeggyel vagy betűvel írjuk-e a számokat.
A szóköz használatát is megmutatom. Ahogy mondtam korábban, ha betűvel írjuk a számot egy számlálószó előtt, szóközt kell hagyni közöttük. Ez a “분” előtt álló számra is vonatkozik. Például ha itt kiírjuk a számot:
두 시-t kell írni 두시 helyett
És 삼십 분-t kell írni 삼십분 helyett
Ha viszont a számjegyet használjuk, bevett gyakorlat kihagyni a szóközt és a számot egybeírni a számlálószóval. Például:
Hivatalosan itt is szóközt kellene hagyni. A legtöbb ember azonban nem hagy szóközt és ezt is helyesnek tekintik. További példák:
3시 10분 = 3:1
세 시 십 분 = Három tíz = Három óra tíz perc
12시 50분 = 12:50
열두 시 오십 분 = Tizenkettő ötven = Tizenkettő óra ötven perc
Erre több példát is látsz majd a következő leckében, ahol a számok (pontosabban a sino-koreai számok) további alkalmazásáról lesz szó. Ha ez egyelőre túl bonyolult, a következő lecke példáival biztosan tisztul a kép.
Ezek az időpontok azután mondatba is kerülhetnek a szokásos módon: az 에 rag jelzi az időt:
나는 5시에 먹을 거야 = Én 5:00-kor fogok enni
나는 2시 30분에 왔어 = Én 2:30-kor jöttem
우리는 야구를 1시에 할 거예요 = Mi 1:00-kor fogunk baseballt játszani
우리는 7시 20분에 시작할 거예요 = Mi 7:20-kor fogunk kezdeni
Kor
Amikor azt mondjuk, hogy valaki mennyi idős, az eredeti koreai számokat használjuk a “살” szóval, ami a kor számlálószava. Például:
저는 열 살이에요 = Én tíz éves vagyok
저의 여자 친구는 스물여섯 살이에요 = Az én barátnőm huszonhat éves
Egy harminc éven aluli illető korát sino-koreai számmal mondani nagyon furcsán hangzana koreaiul. Harminc fölött azonban már nem ritka a sino-koreai számokat használni az eredeti koreaiak helyett. Minél magasabb a kor, annál gyakoribb a sino-koreai szám használata az eredeti koreai helyett. Ötven fölött pedig szinte kizárólag a sino-koreai számot mondják.
Egyelőre nem tanultuk, hogy hogyan kell kérdést feltenni, ezért nehéz arról beszélnem, hogyan kell valakinek a korát megkérdezni. Az alábbi mondatot jobban meg fogod érteni, amikor már megismerkedtél a 21. és 22. Leckék tartalmával. De nem árt, ha megtanulod ezt a mondatot, már csak azért is, mert nagyon gyakran előforduló kérdés:
몇 살이에요? = Hány éves (Ön)?
번째: Első, második, harmadik, stb…
A 번째 számok mögött áll, mint más számlálószavak, és azt fejezi ki hányadik valami egy sorban (azaz első, második, harmadik, stb.). Az “első” jelölésekor “첫” áll a “한” helyett.
Például:
첫 번째 = első
저의 첫 번째 친구는 착했어요 = Az én első barátom kedves volt
저는 첫 번째 차를 싫어했어요 = Én nem szerettem (nekem nem tetszett) az első autót
Ha ezt nehéznek tartod, magyarázd el, hogyan lesz az ‘egy’-ből ‘első’, a ‘kettő’-ből ‘második’ és a ‘három’-ból ‘harmadik’.
Az “első”-t kivéve, a többi sorszámnál a rendes koreai számokat kell használni. Ugyanúgy, mint más számlálószavaknál, a 2, 3, 4 alakja megváltozik, amikor 번째 követi. Például:
두 번째 = második
그 두 번째 선생님은 똑똑했어요 = Az a második tanár okos volt
저는 두 번째 남자를 골랐어요 = Én a második férfit választottam
세 번째 = harmadik
이 여권은 저의 세 번째 여권이에요 = Ez az útlevél az én harmadik útlevelem
저는 세 번째 문을 열었어요 = Én kinyitottam a harmadik ajtót / Én a harmadik ajtót nyitottam ki
네 번째 = negyedik
저는 네 번째 사람이었어요 = Én voltam a negyedik ember
이 아이는 저의 네 번째 아들이에요 = Ez a gyerek az én negyedik fiam
4 fölött a számok alakja nem változik meg attól ha 번째 követi őket. Például:
이 수업은 오늘 저의 열 번째 수업입니다 = Ez ma a tizedik (tan)órám
저는 백 번째 페이지를 읽었어요 = Én a századik oldalt olvastam el
A sorszámokat időnként így is látni fogod:
첫 번째 = 첫째 = első
두 번째 = 둘째 = második
세 번째 = 셋째 = harmadik
네 번째 = 넷째 = negyedik
stb.…
A rövid formák nem használhatóak minden esetben, amikor a hosszabb párjuk. A rövid forma leggyakrabban akkor fordul elő, amikor valaki az első/második/harmadik/stb. gyerekéről beszél. Például:
우리 둘째 아들은 고등학생이에요 = A mi második fiunk gimnáziumba jár (gimnáziumi diák)
우리 셋째 아이는 야구를 좋아해요 = A mi harmadik gyermekünk szereti a baseballt
이 아이는 우리 첫째 아들이에요 = Ez (a gyerek) a mi első fiunk
Ezekben az esetekben gyakori, hogy egyszerűen az “első”-ként vagy “második”-ként hivatkoznak a gyerekekre. Például
우리 둘째는 고등학생이에요 = A második (gyerekünk) gimnáziumba jár (gimnáziumi diák)
우리 셋째는 야구를 좋아해요 = A harmadik (gyerekünk) szereti a baseballt
이 아이는 우리 첫째예요 = Ez (a gyerek) az első (gyerekünk)
De ahogy említettem, az alábbi mondatokban igen furcsa a rövid forma használata:
저는 셋째 문을 열었어요 (teljesen érthető, de nagyon furcsa)
저는 넷째 사람이었어요 (teljesen érthető, de nagyon furcsa)
A rövid forma, pl. 첫째 és 둘째, másik gyakori előfordulási helye teendők vagy feladatok listája, amikor a beszélő/író hangsúlyozza, hogy “először… másodszor…” Például:
첫째, 저는 야채를 많이 먹겠습니다 = Először, sok zöldséget fogok enni
둘째, 저는 매일 운동하겠습니다 = Másodszor, minden nap edzeni fogok
Ezekhez a mondatokról nem készítettünk hangfelvételt, mert úgy gondolom előbeszéd helyett inkább írott formában valószínű az előfordulásuk.
Egy másik hasznos szó a 마지막, amit ‘utolsó’-ként fordítunk magyarra. A magyarban általában nem áll fenn az a probléma, ami angolban pl. igen, hogy a ‘múlt/előző’ és ‘utolsó’ szavakat nehéz megkülönböztetni. A 마지막 az utolsó, végső dologra utal egy sorban, mint pl. az “első étkezés… második étkezés… harmadik étkezés… negyedik étkezés… utolsó (végső) étkezés”. Nem a 마지막-ot kell használni ha a “múlt/előző” dologról van szó. Az alábbi két mondatban az “estét” leíró szó angolban megegyezik, magyarban szerencsére nem:
Múlt este (tegnap este) moziba mentem
Az utolsó este volt a legjobb az utazás alatt
A második mondatban használjuk a 마지막 szót, amely az utazás alatti esték közül az utolsó (végső) estéről szól. A következő leckében lesz szó arról, hogyan fejezd ki a ‘múlt/előző’ gondolatot, amikor bemutatom a 지난 szót.
További példák a 마지막 használatára:
이것은 저의 마지막 수업이에요 = Ez az utolsó (tan)órám
저는 마지막 것을 안 봤어요 = Én nem láttam az utolsó dolgot (Én nem láttam azt az utolsót)
Ezekben a példákban a 마지막 melléknévként viselkedik, habár az eredeti formájában nem az (nem melléknév hiszen nem 다-ra végződik és nem lehet ragozni). Magyarban is lehet így használni szavakat. Az “arc” szó például főnév, ugyanakkor a “feltettem az arcfestéket” szókapcsolatban az “arc” szó a festék fajtáját írja le. Hasonlóképpen, ebben a mondatban “az a számítógép szoba”, a számítógép a szobát leíró szó.
처음– Az első alkalom
A 처음 bonyolult szó, amit sok helyzetben lehet használni. Én már sok éve tanulok koreaiul, de még mindig nem tudom sokszor hogyan kell helyesen használni. Olyan mondatokban használható elsősorban, amikben arról van szó, hogy valami az első alkalommal történik. A helyzettől függően főnévként vagy határozószóként használható, ami tovább bonyolítja a szó használatát. A két leggyakoribb alkalmazása:
1) 처음에 … (Az elején/a kezdetekben)
처음에 그 여자를 싫어했어요 = Az elején nem szerettem azt a lányt
저는 처음에 체육 수업을 싫어했어요 = Az elején nem szerettem a tornaórát
2) Határozószóként azt jelzi a mondatban, hogy valami először történik:
저는 어제 선생님을 처음 만났어요 = Először (az első alkalommal) tegnap találkoztam a tanárommal
저는 내일 한국에 처음 갈 것입니다 = Holnap megyek először (az első alkalommal) Koreába
Már idáig elértél! Itt már nem állhatsz meg! Haha. A tanulási görbe igen meredek, azaz az elején nehezebb az anyag, de ígérem egyre könnyebbé fog válni. Ahogy mindig próbálom hangsúlyozni, az alapvető koreai nyelvtani szerkezetek alapos ismerete a későbbiekben nagyon kifizetődő lesz!
Rendben, minden világos! Kérem a következő leckét! Vagy,
Kattints ide a leckéhez tartozó gyakorlatsorért.
Itt a vége ennek a leckének!
1250 példamondat van az 1. Szinten.
Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.