Click here for a workbook to go along with this lesson.
The following videos are available to reinforce the concepts taught in this lesson:
Sentence Practice, Dictation, Lesson Recap
This lesson is also available in Русский, Português, Nederlands, Español, Français, 中文 and العربية
Új szavak
Az egyszerűség kedvéért az új szavak szófaj szerinti csoportokban (főnév, ige, melléknév és határozószó) szerepelnek.
Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)
A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.
Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.
Főnevek:
냄새 (나다) = szag
청소기 = porszívó
얼굴 = arc
시장 = piac
몸 = test
불 = fény/tűz
숙제 = házifeladat
기억 = emlék(ezet)
상자 = doboz
바람 = szél
세금 = adó
Igék:
켜다 = fel-/bekapcsolni
끄다 = le-/kikapcsolni
숨다 = elbújni
숨기다 = vmit elbújtatni
고장내다 = elrontani, eltörni
놓다 = vmit letenni
눕다 = lefeküdni
존경하다 = tisztelni
대체하다 = helyettesíteni, lecserélni
제공하다 = nyújtani, ajánlani
포함하다 = tartalmazni
내다 = előidézni, hogy vmi előjöjjön, felmerüljön, bekövetkezzen
싸우다 = harcolni, verekedni, veszekedni
속이다 = vkit becsapni
감동하다 = vkit lenyűgözni
서다 = állni
Szenvedő igék:
잠기다 = bezáródni
켜지다 = fel-/bekapcsolódni
꺼지다 = le-/kikapcsolódni
나다 = vmivel rendelkezni (kapni), amivel korábban nem
고장나다 = elromolni, eltörni
화나다 = dühösnek lenni/feldühödni
짜증나다 = bosszúsnak lenni
놓이다 = letevődni
열리다 = kinyitódni (kinyílni)
닫히다 = becsukódni
속다 = becsapódni
Határozószók:
자꾸 = ismételten
A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).
Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.
Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben. Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.
Bevezetés
Ebben a leckében sok unalmas és bonyolult nyelvtan van. Előre szólok.
Ha megnézted az új szavak listáját, mielőtt ezt elkezdted olvasni, lehet hogy feltűnt valami furcsa egyes szavakkal kapcsolatban. Sok hasonló szó van a listán. Ennek az az oka, hogy ma a koreai passzív, szenvedő igékről lesz szó. Bár a tanulmányaim legelején tanultam a szenvedő igéket, egy teljes évbe került, hogy ezeket megértsem – nem mintha annyira nehezek lennének, inkább azért mert nekem senki nem világította meg a szenvedő igék lényegét.
Nem szeretem az angol (magyar) nyelvtant magyarázni a leckéimben. De a passzív, szenvedő igék mibenléte és, hogy magyar mondatokban hogyan használjuk ezeket, segíthet a koreai mondatpárok megértésében.
Az aktív, cselekvő igéket akkor használjuk, amikor az alany valamilyen cselekvést végez. Például:
Az alábbi példákban az alany az “én”
Én eszek
Én tanulok
Én kinyitom
Az aktív, cselekvő igék gyakran vonzanak tárgyat, azaz a cselekvés valamire irányul. Például:
A “tárgy” szó itt a mondatnak azt a részét jelöli, amire az ige cselekvése irányul. Előfordul, hogy a nyelvtanulók azt gondolják a mondat tárgya tényleges tárgy, azaz “egy dolog”. Például “egy ceruza” vagy “egy ajtó”. Elméletben minden főnév lehet a mondat tárgya – ebbe embereket és elvont dolgokat is beleértve, melyek hétköznapi (nem nyelvtani) értelemben nem “tárgyak”. A következő mondatokban például aláhúztam a tárgyat:
Én szeretem az apukámat
Ő elvárja a tiszteletet
Én rizst eszek
Én koreait(ul) tanulok
Én kinyitom az ajtót
Az aktív, cselekvő igék egy része nem vonz tárgyat, a cselekvés nem tud tárgyra irányulni. Például az alábbi példákban aláhúzott aktív, cselekvő igék:
Én a parkba mentem
Én megérkeztem a parkba
A fenti példákban “a park” nem a mondat tárgya. A cselekvés nem arra irányul, egyszerűen a cselekvés helyét/irányát jelöli a mondatokban.
A fenti példában, függetlenül attól, hogy van-e a mondatnak tárgya, az alany végzi a cselekvést. Ezek aktív, cselekvő mondatok.
A passzív, szenvedő mondatok olyan mondatok, amiben az alany elszenvedi a cselekvést. Például:
Megrúgtak
Az ajtó kinyílt
A hamburger megevődött
Magyarul nem gyakori a szenvedő szerkezet. Az angol nyelvben a szenvedő igék melléknév érzetét keltik mert a mondatszerkezet hasonló. Például:
Én jóképű voltam
Az ajtó nagy volt
A hamburger finom volt
Nézzünk cselekvő és szenvedő igéket hasonló mondatokban:
1) Én kinyitottam az ajtót
2) Az ajtó kinyitódott/kinyílt
Az első mondatban az “én” az alany és én végzem a cselekvést (nyitás) a tárgyon (az ajtó), amire a cselekvés irányul.
A második példában “az ajtó” az alany és elszenvedi a cselekvést (nyitás).
Lejjebb találsz még néhány cselekvő-szenvedő mondatpárt, hogy jobban megfigyelhesd hogyan különböznek egymástól:
A lenti példák mindegyike jelenidejű. Jelenidőben ezek a szenvedő mondatok kicsit természetellenesen hangzanak angol nyelven (mint a legtöbb egyszerű jelenidejű mondat). Például, olyat angolul ritkán mondanék, hogy “I turn the computer on=Bekapcsolom a számítógépet”. De egyszerűbb a mondatok jelenidejű alapformáját használni. Ugyanez az elv használható a múlt és jövőidejű helyzetekben is, és az ennél bonyolultabb végződéseknél is.
Bekapcsolom a számítógépet
A számítógép bekapcsolódott
Én bezárom az ajtót
Az ajtó bezáródott
Én tisztelem a barátomat
A barátom tisztelődik (tisztelve van)
Én megfőztem a rizst
A rizs megfőződött
A szenvedő igék (mint a melléknevek) nem vonzanak tárgyat. Például:
Én kinyitottam az ajtót (cselekvő ige) – helyes
Az ajtó kinyitódott engem (szenvedő ige) – helytelen
Az ajtó nagy volt engem (melléknév) – helytelen
Ugyanakkor, a szenvedő igét tartalmazó mondat közölhet több információt, hogy jelölje ki vagy mi végezte a cselekvést. Például:
Az ajtó kinyitódott általam
Az ajtó kinyitódott a szél által
Az ajtó kinyitódott az őr által
Ugyanezt tehetjük az összes fenti szenvedő mondattal:
A számítógép bekapcsolódott általam (általam lett bekapcsolva)
Az ajtó bezáródott a tanár által (a tanár által lett bezárva)
A barátom tisztelve van sok ember által
A rizs megfőződött az anyukám által (anyukám által lett megfőzve)
Miután a szenvedő igék nem irányulhatnak tárgyra, a szenvedő igére végződő koreai mondatokban soha nem fogsz ~을/를 ragot látni. Emlékezz, hogy az ~을/를 rag a mondat tárgyát jelöli koreai mondatokban – éppen ezért a használata szenvedő igékkel lehetetlen.
Ez a mondat valószínűleg a legfontosabb az egész leckében; a koreai nyelvben a szenvedő szerkezet általában nem természetes. Szinte minden helyzetben természetesebb az ige cselekvő formáját használni. Például ahelyett, hogy “a ház megépítődött” sokkal természetesebb azt mondani, hogy “valaki megépítette azt a házat/a ház megépült” (ami arra is utal, hogy a ház most meg van épülve).
Ennek ellenére alapvető fontosságú a tanulmányaidban, hogy megértsd a szenvedő igék használatát a koreai nyelvben.
A koreai nyelvben sokféleképpen lehet képezni szenvedő mondatot. Ebben a leckében végigvesszük ezeket.
Fontos az is, hogy ne feledd, a szenvedő igék igék – nem melléknevek. A koreai nyelvet (angol nyelvről) tanulók sokszor azt hiszik, hogy a szenvedő igék melléknevek, mert úgy néznek ki, úgy hangzanak és olyan érzetet keltenek mint a melléknevek, és ugyebár soha nem irányulnak tárgyra. Soha ne feledd, hogy a szenvedő igék igék. Ez azért fontos, mert igeként kell ragozni őket, nem melléknévként.
Rendben, akkor vágjunk bele.
Koreai szenvedő igék – 하다-ból 되다
Már kétszer mondtam, hogy a 하다-ra végződő igékből a 하다 levágásával az ige főnévi alakja képezhető. Ilyenkor a 하다 jelentése “csinálni”:
나는 일했어 = Én dolgoztam
Ami ugyanazt jelenti, mint:
나는 일을 했어 = Én munkát csináltam(végeztem)
Amikor a 하다 igéket használjuk, a 하다-t egyszerűen 되다-ra cserélve az ige szenvedő alakját kapjuk. Például:
포함하다 = tartalmazni
포함되다 = tartalmazódni/belefoglalódni
제공하다 = nyújtani, ajánlani
제공되다 = nyújtódni, ajánlódni
대체하다 = helyettesíteni, lecserélni
대체되다 = helyettesítődni, lecserélődni
A szenvedő igékkel a cselekvő igékkel képzett mondatokhoz hasonló jelentést lehet kifejezni. Szerkezetileg azonban a mondatok el fognak térni, hiszen az ige szenvedő változatának cselekvése nem irányulhat tárgyra. Például:
이 값은 세금을 포함해요 = Ez az ár tartalmazza az adót
세금은 포함돼요 = Az adó tartalmazódik (tartalmazva van)
저는 점심을 준비했어요 = Én elkészítettem az ebédet
점심이 준비되었어요 = Az ebéd elkészült (el lett készítve)
회사는 기계를 대체했어 = A cég lecserélte a gépet
기계는 대체되었어 = A gép lecserélődött (le lett cserélve)
A 되-hoz 어-t adva vagy 되어 vagy 돼 jön létre, a jelentésükben pedig nincs különbség. (Például, a 되다 ragozott alakja jelenidőben 돼 vagy 되어. Múltidőben 되었다 vagy 됐다.)
Ha a beszélő jelezni szeretné ki által készült az ebéd (ki készítette), vagy ki által lett lecserélve a gép (ki cserélte le), így teheti meg:
– Az ebéd az iskola által készítődött/lett elkészítve
– A gép a cég által cserélődött le/lett lecserélve
Habár a fenti példákban továbbra is szenvedő ige szerepel, több információ van arról, hogy hogyan történt a szenvedő ige által leírt cselekvés. Ezek olyan mondatok, amelyekben a koreai nyelvben a szenvedő alakkal szemben sokkal gyakoribb az ige cselekvő formája. Koreaiul (és magyarul, továbbá valószínűleg angolul is) sokkal természetesebb, ha azt mondjuk “én elkészítettem az ebédet” ahelyett, hogy “Az ebéd általam készítődött el”. Ennek ellenére, az ezekben a mondatokban levő nyelvtan fontos, ezért folytatnom kell az anyagot.
Ezeknek az mondatoknak a képzéséhez emlékezned kell, hogy a szenvedő igei állítmányú mondatoknak NEM lehet tárgyuk. Ez azt is jelenti, hogy NEM kapcsolódhat ~를/을 rag az “iskolá”-hoz vagy a “cég”-hez. Az alábbi mondat például nevetségesen hangzik és valószínűleg senki sem értené meg:
점심이 학교를 준비되었어요
Ezekben a típusú mondatokban, annak érdekében, hogy jelezzük milyen módon/ki v. mi által történt a szenvedő ige által leírt cselekvés, más ragokat kell használni. Ha a mondatnak ez a része ember, elfogadott az “에게” rag csatolása a főnévhez. Például:
그것은 이해되었어 = Az megértődött/meg lett értve
그것은 학생들에게 이해되었어 = Az megértődött (meg lett értve) a diákok által
집은 청소되었어 = A ház kitakarítódott (ki lett takarítva)
집은 아버지에게 청소되었어 = A ház kitakarítódott (ki lett takarítva) az apukám által
Ismét nagyon erősen javaslom, hogy a koreai nyelvben kerüld el a szenvedő igék/mondatok használatát. De fontos, hogy megértsd amiről most szó van, mert később sok új anyag ezen fog alapulni. A fenti két mondatot valószínűleg természetesebb így mondani:
학생들은 그것을 이해했어요 = A diákok megértették azt
아버지는 집을 청소했어요 = Az apukám kitakarította a házat
Amikor a szenvedő mondatban a cselekvést végző dolog személytelen, az ~에 ragot kaphatja. Például:
점심이 학교에 준비되었어요 = Az ebéd az iskola által készítődött el
Ezekben a helyzetekben a személytelen főnevekhez az “~에 의해” rag is csatlakozhat, de az ~에 és ~에 의해 közötti különbséget formálisan csak a 78. Leckében mutatom meg. Miután azt javaslom, hogy kerüld a szenvedő szerkezeteket, valószínűleg nem éri meg előreolvasni.
Továbbá, emlékezz az ~(으)로 jelentésére is, amit a 12. Leckében tanultunk. Eszerint az ~(으)로 a cselekvés eszközét/módját/módszerét/alapanyagát jelöli. Tehát valami ilyesmit is lehet mondani:
저는 집을 청소기로 청소했어요 = Én a házat porszívóval takarítottam ki
De ha ezt a mondatot szenvedő igével (kitakarítódni) szeretnéd mondani, a 청소기 ismét az ~(으)로 ragot kapná, mert az az eszköz, amivel a takarítás történt:
집은 청소기로 청소되었어요 = A ház porszívóval takarítódott ki (lett kitakarítva), ez a mondat azonban:
집은 청소기에 청소되었어요 = nem helyes, bár a legtöbb koreai ember valószínűleg megértené.
Wow. Bonyolult.
Én nehéznek találom ezt, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy neked is az, és valójában a koreai embereknek is nehéz – úgyhogy ne akadj fenn túlságosan az ~에/에게 /~(으)로 közötti különbségen ezekben a helyzetekben, mert, ahogy mondtam, a koreai emberek az aktív, cselekvő szerkezethez képest sokkal ritkábban használják a szenvedő szerkezetet.
Hogy mi az, amire szeretném, ha emlékeznél mindebből? Miután nagyon nehéz ez a lecke, összefoglaltam a főbb pontokat, amiket tudnod kell:
- Szenvedő igében végződő mellékmondatban soha nem lehet szó, ami a tárgyeset ragját (를/을) kapja.
- A szenvedő igéket, bár melléknévnek tűnnek/tűnhetnek, ugyanúgy ragozzuk, mint az aktív, cselekvő igéket.
- Habár a szenvedő igében végződő mellékmondatoknak nem lehet tárgya, más raggal jelölhető az a főnév, ami azt jelzi, hogy a szenvedő cselekvés ki/mi által történt. Ezek a ragok általában a következők:
- 에 – azt jelöli, hogy a cselekvés nem személy által történt
- 에 의해 – azt jelöli, hogy a cselekvés nem személy által történt, de ezt még nem vettük részletesen
- 에게 – azt jelöli, hogy a cselekvés személy által történt
- ~(으)로 – a cselekvés eszközét/módját jelöli
És még egy dolog. Csak azért mert egy szenvedő mondatban egy főnév az ~에 (de ami azt illeti az ~에게, vagy akár ~에 의해) ragot kapta, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az a főnév a szenvedő ige cselekvését végezte. Az ~에 az alapfunkciójának megfelelően jelölheti egyszerűen a cselekvés helyét. Ebben a korábbi mondatban például:
세금은 포함돼요 = Az adó tartalmazódik
Beletehetném a “값” főnevet a mondatba, hogy jelezzem azt a helyet, ami az adót tartalmazza.
세금은 값에 포함된다 = Az adó az árban tartalmazódik
Figyeld meg, hogy ebben a példában az “~에” nem azt jelzi, hogy az adó az ár által tartalmazva van, hanem azt, hogy az adó az árban van tartalmazódva. Gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy ezekkel a helyzetekkel megbirkózhass. Ahogy haladsz a tanulással, egyre jobban átlátod majd mindezt. Ebben a leckében ne az apró részletekre összpontosíts, hanem a lényegre, az összképre.
Koreai passzív igék – 하다-ból 받다
A 하다 igék legáltalánosabb szenvedő alakja a 되다, de a 하다 igék szenvedő változatát egy másik hasonló szerkezettel is képezhetjük. Ezt viszont csak bizonyos igékkel lehet megtenni (többnyire személyre irányuló cselekvés esetén). Ezekben az igékben a 하다-t 받다-ra (kapni, elfogadni) cserélhetjük le. Például:
저는 저의 형을 존경해요 = Én tisztelem a bátyámat
저의 형은 존경 받아요 = A bátyám tisztelődik/tisztelve van (szó szerint: a bátyám tiszteletet kap)
Az ~에 és ~에게 szerepére vonatkozó szabály itt is érvényes:
교장선생님은 선생님들에게 존경받아요 = Az iskolaigazgató tisztelődik/tisztelve van a tanárok által (tiszteletet kap a tanároktól)
나는 너의 말에* 감동받았어 = Lenyűgözött, amit mondtál
*Emlékezz, hogy a 말하다 azt jelenti “beszélni”. Ha levágjuk a 하다-t, a 말 a “beszélni” főnévi alakjává válik, ami azt jelenti “szavak/(a dolog) amit mondtál/stb…”
Koreai passzív igék – nem 하다 igék
Eddig csak a ~하다 igék szenvedő formáját tanultuk. Természetesen sok olyan ige is van a koreai nyelvben, ami nem ~하다-ra végződik. Amikor olyan szóval van dolgunk, ami nem 하다-ra végződik, gyakran létezik egy különálló (bár igen hasonló) szó, ami a cselekvő ige szenvedő párja. Ezek a szavak mindig külön állnak az új szavak listáján. Íme néhány példa:
켜다 = fel-/bekapcsolni
켜지다 = fel-/bekapcsolódni
끄다 = le-/kikapcsolni
꺼지다 = le-/kikapcsolódni
닫다 = becsukni
닫히다 = becsukódni
Ez csak néhány példa a cselekvő és szenvedő igepárokra. Sok ilyen cselekvő-szenvedő pár létezik, és sajnos nem lehet ráérezni (azaz nincs szabály), hogy melyik a cselekvő és melyik a szenvedő forma. A fenti példák mindegyikében a hosszabb szó (azaz a szó, amiben eggyel több szótag van) a szenvedő ige. De néha a cselekvő ige a hosszabb szó. Például:
붙다 = csatolódni, ragasztódni\
붙이다 = csatolni, ragasztani
끓다 = forrni
끓이다 = forralni
Ha ránézel ezekre a példákra, azt gondolhatod “Ó, akkor a szabály talán az, hogy ha van egy cselekvő-szenvedő pár, ahol a különbség a két alak között az “이” szótag, akkor a hosszabb alak a cselekvő ige.” Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Íme két példa olyan cselekvő-szenvedő igepárra, ahol ez pont fordítva van:
쓰다 = írni
쓰이다 = íródni
보다 = láti
i보이다 = látszódni
Sok cselekvő-szenvedő igepár van a koreai nyelvben, és nem lehet tudni melyik a cselekvő és melyik a szenvedő alak, hacsak külön nem tanulod meg őket. Ez valami olyasmi, amit külön meg kell tanulni, amikor szembejön egy ilyen pár. Az egyetlen dolog, ami segít, hogy a cselekvő és szenvedő forma legtöbbször nagyon hasonlít egymásra – többnyire csak egy szótag a különbség.
Ebben a videóban is erről beszélek, itt a 열리다 a példa.
Ezeket a szenvedő igéket ugyanúgy lehet használni, mint a korábbi két részben megtanult szenvedő igéket (a 되다 és a 받다 igék). Csak figyelj oda arra, hogy a passzív szerkezetekben a szenvedő igét és ne a cselekvő igét használd (azaz ne használd például a 닫히다-t a 닫다 helyett szenvedő mondatban):
밥은 학교에 의해 제공된다 = az étel az iskola által biztosítódik
밥은 학교에 의해 제공되었다 = az étel az iskola által biztosítódott
문은 바람에 의해 닫혔어요 = az ajtó a szél által becsukódott
Amikor ezeket a szenvedő igéket használod, arra is gondolni kell azonban, hogy ezek a szenvedő igék vajon valamilyen állapotban vannak-e. Bár minden szenvedő ige, amit az előző két részben (하다-ból 되다 és 하다-ból 받다) tanultál szenvedő ige volt, egyik sem volt valamilyen állapotban. Ismétlésként:
나는 너의 말에 감동받았어 = Engem lenyűgözött amit mondtál
Egyszerűen azt jelenti, hogy lenyűgözött valami. Nem jelenti azt, hogy a lenyűgözöttség állapotában vagy. Ezekben a mondatokban azonban:
A számítógép be van kapcsolva.
A TV ki van kapcsolva
Az ajtó zárva van
Ezek a főnevek valamilyen állapotban vannak. A számítógép bekapcsolt állapotban van, a TV kikapcsolt állapotban van, az ajtó pedig zárt állapotban. Annak jelölésére a koreai nyelvben, hogy valami “valamilyen állapotban/valaminek az állapotában van” a szenvedő ige ~아/어 있다 végződést kap. Például:
Ahogy már hallottad, az 있다-nak rengeteg jelentése és használata van a koreai nyelvben. Az 있다 néha ige, néha melléknév. Amikor az itt bevezetett ~아/어 있다 szerkezetet használjuk, az 있다 ige. Egyelőre ez csak akkor fontos, ha az egyszerű formában ragozzuk. A jövőben más helyzetek is lesznek, ahol ez a különbség fontos lesz.
저는 컴퓨터를 켰어요 = Én bekapcsoltam a számítógépet
컴퓨터가 켜져 있어요 = A számítógép be van kapcsolva (bekapcsolt állapotban van)
저는 TV를 껐어요 = Kikapcsoltam a TV-t
TV가 꺼져 있어요 = A TV ki van kapcsolva (kikapcsolt állapotban van)
저는 문을 잠갔어요 = Én bezártam az ajtót
문이 잠겨 있어요 = Az ajtó be van zárva (bezárt állapotban van)
Figyeld meg, hogy ~이/가 ragot használunk a fenti szenvedő mondatokban. A legtöbb esetben ez a természetes. Egyelőre ne foglalkozz ezzel (a 17. Leckében részletesen beszélek róla), inkább összpontosíts arra, ahogyan az igéket (a cselekvő és a szenvedő igéket is) használjuk.
Sokan keresnek meg azzal, hogy nagyon bonyolult ez az “állapot” marhaság a szenvedő igékkel. Ezért szeretném részletesen megmutatni, hogy hogyan lehet ezeket a szavakat arra használni, hogy leírják, amikor valami valamilyen “állapotban” van, és összehasonlítani őket ugyanazzal a szenvedő igével, amikor az nincs valamilyen “állapotban”. Például:
저는 문을 닫았어요 = Én becsuktam az ajtót
Ez a mondat egy cselekvő mondat. Van benne egy cselekvő ige és van benne tárgy. Ez világos.
문이 닫혔어요 = Az ajtó becsukódott
Ez a mondat szenvedő mondat. Azt jelzi, hogy egy múltbeli időpontban valamikor az ajtót valaki vagy valami becsukta. Ez a pontos szenvedő megfelelője a “저는 문을 닫았어요” mondatnak – az egyetlen különbség, hogy a szenvedő mondatban fogalmunk sincs róla ki/mi csukta be az ajtót. Habár feltételezhetjük, hogy az ajtó (azt a múltbeli időpontot követően) a “becsukottság” állapotában volt, ez a mondat ezt nem állítja.
문이 바람에 닫혔어요 = Az ajtó becsukódott a szél által
Ez lényegében ugyanaz a mondat, mint fent, de ebből a mondatból azt is megtudjuk, hogy hogyan csukódott be az ajtó. Ismétlem, bár feltételezhetjük, hogy az ajtó (azt a múltbeli időpontot követően) a “becsukottság” állapotában volt, ez a mondat ezt nem állítja.
문이 닫혀 있었어요 = Az ajtó be volt csukva (a becsukottság állapotában volt)
Ez egy másik szenvedő mondat, de figyeld meg a két fenti mondat és az eközötti különbséget. Ez a mondat kifejezetten azt mondja, hogy az ajtó a “becsukottság” állapotában volt. Nem tudjuk, hogy azóta valaki vagy valami kinyitotta-e, csak azt tudjuk, hogy akkor az ajtó nem volt nyitva.
저는 문을 닫아요 = Én becsukom az ajtót
Ez egy másik cselekvő mondat, cselekvő igével. Habár értelmes, valószínűleg nem mondanánk ezt (angolul), hacsak nincs határozószó vagy további információ a mondatban (például, “Én minden nap este 9-kor becsukom az ajtót”). [Az angol nyelvben az itt használt jelenidejű alak a magyarral szemben nem fejez ki jövőidejű jelentést.]
문이 닫혀요 = Az ajtó becsukódik
Bár elméletileg helyes, további információra lenne szükség ahhoz, hogy a mondat természetesebben hangozzon (például, “az ajtó minden nap este 9-kor becsukódik”). Ez a pontos szenvedő megfelelője a “저는 문을 닫아요” mondatnak – az egyetlen különbség, hogy a szenvedő mondatban fogalmunk sincs róla ki/mi csukja be az ajtót. Ez a mondat nem mond semmit a “becsukottság” állapotáról, egyszerűen azt jelzi, hogy az ajtó valahogyan becsukódik.
문이 닫혀 있어요 = Az ajtó be van csukva
Figyeld meg a különbséget a fenti példa és eközött. Ez a mondat nem arról szól, hogy az ajtó becsukódik, ez csak annyit állít, hogy az ajtó jelenleg a “becsukottság” állapotában van.
문이 닫힐 거예요 = Az ajtó be fog csukódni
Ez a példa ismét azt jelzi, hogy az ajtó valahogyan becsukódik. Ez a pontos szenvedő megfelelője a “저는 문을 닫을 거예요” mondatnak – az egyetlen különbség, hogy a szenvedő mondatban fogalmunk sincs róla ki/mi fogja becsukni az ajtót.
문이 닫혀 있을 거예요 = Az ajtó be lesz csukva
Ez egy szenvedő mondat, ami azt jelzi, hogy az ajtó a jövőben a “becsukottság” állapotában lesz. Azt nem jelzi, hogy ki/mi fogja becsukni az ajtót, csak annyit tudunk, hogy abban a jövőbeli időpontban az ajtó be lesz csukva.
Ugyanakkor az, hogy egy cselekvő igének van szenvedő párja, nem jelenti azt, hogy automatikusan használható vele az ~아/어 있다 szerkezet annak jelzésére, hogy valami valaminek az “állapotában” van. Ez tipikusan csak olyan szavak esetében működik, mint a ki-/bekapcsolás, nyitás/zárás/csukás, stb…
Jó példa arra, hogy ez nem minden szenvedő igével működik, a 속이다 és 속다 igepár.
속이다 = valakit becsapni
속다 = becsapódni
나는 친구를 속였어 = Én becsaptam a barátomat
Ez egy cselekvő mondat.
나는 친구에게 속았어 = Én becsapódtam a barátom által
Ez egy szenvedő mondat.
나는 속아 있다…
… Én a becsapódás állapotában vagyok…
Ennek nincs sok értelme. Ha egyszer becsaptak itt a vége. Ez nem tud folytatódni állapotként, mint amikor az ajtó a becsukódottság állapotában van, ha becsukják.
Íme egy példa, amit csak azért hozok, mert megvan a hangfájl. Ebbe a leckébe rövidesen több hanganyag érkezik:
펜이 탁자에 놓여 있었어요 = A toll az asztalon fekvés állapotában volt
Koreai passzív igék – a 내다 és a 나다
Meglehetősen sok olyan szó van a koreai nyelvben, ami vagy 나다-ra vagy 내다-ra végződik.
Ez a két szó ugyanazt a szerepet tölti be, mint a 되다 és a 하다, ahol a 나다-ra végződő a szenvedő, a 내다-ra végződő pedig a cselekvő ige. Például:
끝내다 = befejezni
끝나다 = befejeződni
Ami azt illeti, a 나다 és a 내다 önálló jelentéssel bíró igék amellett, hogy más sok ige végződik ezekre. Mindkettőnek igen összetett a jelentése, a fordításuk nagyban függ a helyzettől. A fő(bb) jelentésük a következő:
나다 = vmi előjön, felmerül, bekövetkezik
내다 = elintézni, előidézni, okozni h vmi előjöjjön, felmerüljön, bekövetkezzen
Ugyanakkor nem minden 나다-ra végződő igének van 내다-ra végződő megfelelője (és fordítva). Például, az 어긋나다 létező szó (eltérni, lépéshátrányban lenni) de az 어긋내다 nem létezik. A két legfontosabb szó, aminek 나다/내다 végződése van:
끝내다 = befejezni
끝나다 = befejeződni
고장 내다 = elrontani, eltörni
고장 나다 = elromolni, eltörni
Igen gyakori mindkét igét múlt idejű szenvedő formában ragozni, akkor is, ha a dolog éppen most romlik el/fejeződik be. Angolul jellemző ezeknek az igéknek a jelenidejű alakja, magyarul a koreaihoz hasonlóan jellemzőbb a múltidejű forma. Például:
숙제는 끝났어요 = Bevégződött (befejeztem) a házifeladat(ot) [Magyarul jobb példa lenne pl. a film befejeződött.]
컴퓨터는 고장 났어요 = A számítógép elromlott
Cselekvő szerkezettel is ki lehet fejezni ezeket a mondatokat, de ezekben a helyzetekben a “나다” (a szenvedő alak) használata (a fenti módon) gyakoribb, mint a 내다 (cselekvő alak). Ettől függetlenül a következő is elfogadható:
저는 숙제를 끝냈어요 = Én befejeztem a házifeladatot [Itt a filmes példa nem annyira alkalmas, talán így Befejeztem a filmet(nézést).]
저는 컴퓨터를 고장냈어요 = Én elrontottam a számítógépet
Ahogy fent említettem, a 나다 önmagában azt jelenti “vmi előjön, felmerül, bekövetkezik”, ennek eredményeképpen sok olyan mondatban használatos, ahol valamilyen főnév “előjön, előkerül, megjelenik”. A 나다 használatának három gyakori módja a 기억 (emlék), 생각 (gondolat) és 냄새 (szag) szavakkal együtt az alábbi:
아! 그것이* 기억났다! = Ó! Emlékszem arra! (Szó szerint – előjött az emlék)
좋은 생각이* 났어요! = Van egy jó ötletem (Szó szerint – egy jó ötlet jött elő)
그 가방에서 냄새가 났어요 = Annak a zsáknak/táskának szaga van (Szag jön (elő) a táskából)
그 방에서 냄새가 났어요 = Annak a szobának szaga van (Szag jön (elő) a szobából)
*Emlékezz, hogy a 나다 szenvedő ige és nem irányulhat tárgyra. Ezért a “것” az ~이/가 ragot kapja. Ezt a mondatszerkezetet részletesebben vesszük a következő leckében.
Egy másik gyakori példa a “나다” használatára a következő kifejezés:
Szó szerint azt jelenti “Egy nagy dolog/feladat/munka jött elő!” Koreaiul ez a kifejezés nagyon hasonlít ahhoz hogy “Ó, ne már! Valami rossz történt!”. Magyarul inkább “A csudába!” vagy ennek kevésbé udvarias változatait hallhatjuk.
Koreai tanulmányaid alatt rengeteg más szóval fogod majd látni a “나다”-t. A 나다 (vagy a cselekvő párja a 내다) leggyakrabban a fenti példákban fordul elő. További gyakori példákról mindjárt lesz még szó. Ezeket a szavakat nem tettem az új szavak listájára, úgyhogy egyelőre nem kell megtanulnod őket. Csak azért mutatom meg őket, mert kapcsolódnak a témánkhoz.
소리 = hang, zaj
소리가 나다 = egy hang történésének igéje, hallatszik (egy hang “történik”)
화 = düh, harag
화가 나다 = dühösnek lenni (düh “történik”)
사고 = baleset
사고가 나다 = balesetbe kerülni (baleset “történik”)
땀 = izzadság
땀이 나다 = izzadni (izzadság “előjön/történik”)
전쟁 = háború
전쟁이 나다 = háború kitör (háború “történik”)
멀미 = mozgás okozta hányinger (motion sickness)
멀미가 나다 = mozgás okozta hányinger “előjön”
A 나다-t a koreai nyelv a fenti szerkezetek többségében múltidőben ragozza, olyankor is, amikor magyarul (v. angolul) jelenidőben használnánk az igét. Hadd hozzak erre egy korábbi példát:
아! 그것이 기억났다! = Ó! Emlékszem arra!
Figyeld meg, hogy a koreai mondatban a 나다 múltidőben van, de én jelenidejű mondattal fordítottam. Ha úgy gondolsz az emlékre, ami “előjön”, akkor az az emlék már előjött, amikor a mondatot mondod – ezért múltidejű ez a forma. A szövegkörnyezetből itt is ki fog derülni, hogy a beszélő múltbeli vagy jelenidejű dologra utal-e.
Lehet ezeket a szavakat jelenidőben is használni, de az azt jelenti, hogy a főnév éppen most jön elő. A fenti listáról erre egy jó példa:
땀이 났어요 = Én izzadok
Itt a 나다 ismét múltidőben van, de magyarra jelenidővel fordítjuk. A “나다” (elő/kijön) szó természeténél fogva, amikor az izzadság “kijön” a testből, izzadság lesz a testen, ezt magyarul (v. angolul) úgy mondjuk “izzadok”.
Ha a 나다-t ezekben a helyzetekben jelenidőben ragoznánk, az arra utalna, hogy a dolog éppen most “jön elő”. A legtöbb esetben elhanyagolható a különbség, és a jelen és múltidő megkülönböztetése szőrszálhasogatás lenne.
Azért egy kicsit hasogassunk csak szőrt:
땀이 났어요 = Izzadság jött ki a testemből… ami azt jelenti, hogy jelenleg izzadság van a testemen… ami azt jelenti, hogy vizes vagyok a testemen lévő izzadságtól, ami korábban kijött a testemből.
땀이 나요 = Az izzadság szó szerint éppen most jön ki a testemből
저는 그것이 기억 났어요 = Emkékeztem arra… ami azt jelenti, hogy most is emlékszem arra… ami azt jelenti, hogy tudom azt a dolgot, amire korábban emlékeztem
저는 그것이 기억 나요 = Az az emlék szó szerint ebben a pillanatban jut eszembe
Igazság szerint ez a múlt/jövő dolog meglehetősen magasszintű anyag és nem olyasmi, amit én megértettem volna több évnyi mindennapos koreai nyelv hallgatás és használat nélkül. Kezdőként (és te még mindig kezdőnek számítasz, ha csak a 14. Leckénél jársz!) valószínűleg nem kell még ilyesfajta szőrszálhasogatással foglalkoznod. Azért mondom ezt itt és most el, mert amikor én tanultam a nyelvet, szerettem volna ha ezt valaki egyszer elmondja. Úgyhogy tessék én most elmondtam neked.
Azt is meg kell említenem, hogy tagadó mondatoknál nem kerülünk szembe ugyanezzel a problémával. Például, ha azt mondom:
그것이 기억 안 났어
Az, hogy az emlék “nem jön elő” azt jelenti, hogy most, amikor a mondatot mondod nincs elöl? Izé…. Ezzel én sem nagyon tudok mit kezdeni.
Ez a fajta múltidőben ragozott tagadó mondat, amiben 나다 van kizárólag azt jelentheti, hogy valamire a múltban nem emlékezett a beszélő. Ha azt akarod mondani, hogy jelenleg nem emlékszel valamire, jelenidejű ragozást kell használni. Például:
나는 그때 기억이 안 났어 = Én nem emlékeztem (arra) akkor
나는 그것이 기억 안 나 = Én nem emlékszem arra
Koreai passzív igék – Normális igékből
Eddig megtanultad a 하다/되다/받다 igéket, azokat az igéket, amik valamilyen állapotban lehetnek (닫다/닫히다) és a 나다/내다 igéket. Néha azonban olyan igéket is lehet szenvedő szerkezettel ragozni, melyek nem illenek egyik kategóriába sem. Ebben az esetben ahhoz, hogy szenvedő szerkezetet kapjunk, egyszerűen ~아/어지다-t csatolunk az ige tövéhez. Megjegyzem, hogy ezt sem lehet minden igével megtenni. Néhány gyakori példa olyan igékre, amikkel ez működik:
주다 = adni
주어지다 = adatni/adatik (=kapni)
(Figyeld meg, hogy a szó 주어지다 és nem 줘지다)
짓다 = építeni
지어지다 = épülni (짓 + 어 = 지어) + 지다 = 지어지다
기회가 주어졌어요 = Nekem adatott egy lehetőség (Én kaptam/ egy lehetőséget)
그 집은 한국에서 지어졌어요 = Az az épület Koreában épült
Itt a vége!
Figyelmeztettelek az elején, hogy ebben a leckében sok a nyelvtan. Bár az ebben a leckében lévő nyelvtan fontos, mert a további koreai tanulásod alapját képezi, tartsd észben, hogy a koreai nyelvben a szenvedő szerkezet helyett mindig természetesebb cselekvő mondatokat használni.
Biztos vagyok benne, hogy ezt a leckét nagyon bonyolultnak találtad! De igyekeztem mindent megtenni annak érdekében, hogy teljeskörű magyarázatot adjak a koreai szenvedő szerkezetről, bármire is legyen szükséged ebből a későbbiekben.
Rendben, minden világos! Kérem a következő leckét! Vagy,
Kattints ide a leckéhez tartozó gyakorlatsorért.
Itt a vége ennek a leckének!
1250 példamondat van az 1. Szinten.
Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.