Click here for a workbook to go along with this lesson.
The following videos are available to reinforce the concepts taught in this lesson:
Sentence Practice, Dictation, Lesson Recap
This lesson is also available in Español, Русский, Português, Nederlands, Deutsch, Français, Ελληνικά, 中文 and العربية
Új szavak
Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)
A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.
Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.
Főnevek
기계 = gép
대학교 = főiskola, egyetem
트럭 = teherautó
검은색 = (a) fekete (szín)
흰색 = (a) fehér (szín)
음료수 = innivaló
외국 = külföld (idegen ország)
외국인 = külföldi ember
고등학교 = gimnázium
도서관 = könyvtár
곳 = hely
동시 = ugyanakkor
밤 = éjszaka
어젯밤 = múlt éjszaka
낮 = nappal
동 = kelet
남 = dél
서 = nyugat
북 = észak
Igék:
놀다 = játszani
쓰다 = használni
쓰다 = írni
실수하다 = hibázni
수리하다 = (meg)javítani
잡다 = elkapni, megragadni, megfogni
읽다 = olvasni
내다 = (ki)fizetni
받다 = kapni, elfogadni, megszerezni
도착하다 = megérkezni
여행하다 = utazni
Melléknevek:
완벽하다 = tökéletesnek lenni
아프다 = betegnek lenni, vmi fáj
똑똑하다 = okosnak lenni
중요하다 = fontosnak lenni
젊다 = fiatalnak lenni
늙다 = öregnek lenni
나쁘다 = rossznak lenni
Határozószók:
바로 = azonnal
즉시 = azonnal
빨리 = gyorsan
자주 = gyakran
가끔 = néha
많이 = sok
방금 = egy pillanattal ezelőtt
갑자기 = hirtelen
매년 = minden év(ben)
다시 = ismét
혼자 = egyedül
안 = nem
Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben.
Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.
A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).
Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.
A koreai határozószók
Már sokat és részletesen tanultál koreai igékről és melléknevekről, de a koreai határozószókról még alig valamit. Legelőször is, mi a határozószó? A határozószók a mondatban leírják mikor, hol és hogyan történik valami.
Mikor: Én kedden dolgozni mentem
Hol: Én a házon belül vagyok
Hogyan: Én gyorsan kinyitottam az ajtót
Ebben a leckében megtanulod koreai mondatokban hogyan használd a határozószókat. Vágjunk bele!
Mikor és hol
Ha olyan szót teszel egy mondatba, ami a cselekvés/történés helyét vagy idejét jelzi, a szóhoz az 에 ragot kell csatlakoztatni. Tartsd észben ugyanakkor, hogy az 에 nem az egyetlen rag, ami a helyet vagy időt jelölő szavak végén állhat. Más ragok, amik ilyen szavak végén állhatnak, kifejezhetik hogy mikortól, meddig, stb. történt valami. De most egyelőre összpontosítsunk az 에 ragra.
Egy nagyon fontos megjegyzés. Habár minden hely (park, ház, kórház, iskola, iroda, szoba, konyha, stb.) főnév, amikor mint valamilyen történés helyéről beszélünk róluk, meg kell kapják az 에 ragot. Figyeld meg az alábbi két mondat közötti különbséget:
저는 병원을 지었어요 = Én kórházat építettem
저는 병원에 갔어요 = Én (a) kórházba mentem
Az első mondatban a “kórház” az a dolog, amit vki épít – a mondat tárgya, ezért a 을/를 rag szükséges.
A második mondatban a kórház az a hely, ahova a cselekvés irányul – a mondaton belüli cselekvés helyét jelöli, ezért szükséges az 에 rag.
Persze ha azt szeretnéd elmondani, hogy hol épült a kórház, mondhatnád ezt is:
저는 병원을 공원 옆에 지었어요 = Én a park mellett építettem kórházat
Emellett bármilyen szóhoz, ami a cselekvés/történés idejét jelzi, szintén csatolni kell az 에 ragot. Például:
저는 화요일에 가겠어요 = Én kedden fogok menni
저는 저녁에 공부했어요 = Én este tanultam
저는 가을에 공원 옆에 병원을 지었어요 = Én ősszel a park mellett építettem kórházat
A koreai határozószók legjobb tulajdonsága, hogy szinte bárhova kerülhetnek a mondaton belül. Az egyetlen hely ahova nem kerülhetnek, a mondat vége, hiszen minden mondat végén igének vagy melléknévnek kell állnia. Még a mondat elején is állhatnak:
여름에 저는 공부하겠어요 = Nyáron én tanulni fogok
A koreai nyelv nem ad ~에 ragot az 오늘 (ma), 내일 (holnap) és 어제 (tegnap) szavakhoz:
저는 한국에 오늘 도착했어요 = Én ma érkeztem Koreába
저는 도서관에 어제 갔어요 = Én tegnap mentem könyvtárba
저는 내일 한국어를 공부하겠어요 = Én holnap fogok koreaiul tanulni
Hogyan
A “mikor” és “hol” határozószavak mellett, sok határozószó létezik, ami azt írja le, hogy milyen módon történik valami. Ezek a határozószavak magyarul legtöbbször (de nem mindig) ‘-on/-en/-ön’ ragban végződnek:
Én nagyon gyorsan futottam
Én gyorsan ettem
Én azonnal elindultam
Én gyakran találkozom a barátommal csütörtökönként
Én néha túl sokat eszek
Amikor ezeket a típusú határozószavakat használjuk a mondatban, nincs szükség ragra.
Míg a többi határozószó helye a mondatban viszonylag kötetlen, a cselekvés/történés módját leíró határozószavak többnyire közvetlenül az ige előtt állnak. Például:
저는 저의 친구를 자주 만나요 = Én gyakran találkozom a barátommal
저는 밥을 많이 먹었어요 = Én sok ételt (rizst) ettem
저는 집에 바로 갔어요 = Én azonnal hazamentem
저는 숙제를 빨리 했어요 = Én gyorsan megcsináltam a leckémet
Továbbá, ezek közül a határozószavak közül a legtöbb a melléknévi alakból képződik. Ez magyarul is hasonlóan történik:
Gyors -> gyorsan
Könnyű -> könnyen
Csendes -> csendesen
A koreai nyelvben sok határozószó a melléknév szótövéhez adott ‘게’ raggal képződik:
| Melléknév | Határozószó |
| 쉽다 = könnyű | 쉽게 = könnyen |
| 비슷하다 = hasonló | 비슷하게 = hasonlóan |
| 다르다 = különböző | 다르게 = különbözően (különbözőképpen) |
Azokból a melléknevekből, melyek 하다 végződésűek, a határozószó gyakran úgy képződik, hogy a 하다 히-vé alakul. A legtöbb határozószó jelentése nem változik meg attól függően, hogy a melléknév tövéhez 게 vagy 히 csatlakozik-e. Még a koreai emberek sem tudják arra a kérdésre a választ, hogy “mi a különbség a 조용하게 és 조용히 között”. Ezért csak azt tudom tanácsolni, hogy figyeld meg, bizonyos helyzetekben melyik forma fordul elő inkább:
| Melléknév | Határozószó |
| 조용하다 = csendes | 조용하게/조용히 = csendesen |
| 안전하다 = biztonságos | 안전하게/안전히 = biztonságosan |
Vannak olyan melléknevek is, melyekből a határozószó másképpen képződik. Ilyenkor a határozószó alakja igen hasonlít az eredeti melléknévi alakhoz:
| Melléknév | Határozószó |
| 많다 = sok | 많이 = sok* |
| 빠르다 = gyors | 빨리 = gyorsan |
*A 많다/많이 jelentése tulajdonképpen megegyezik, azt leszámítva természetesen, hogy az egyik melléknév, a másik határozószó. A legtöbb esetben a melléknév és határozószó közötti jelentésbeli különbség egyértelmű, de a 많이/많다 jelentése hasonló. Vegyük ezt a példát:
저는 많은 밥을 먹었어요 = Én sok rizst ettem
저는 밥을 많이 먹었어요 = Én sok rizst ettem
Most hogy MINDEZT tudod, a határozószó mondaton belüli használata nagyon egyszerű!:
저는 조용하게 먹었어요 = Én csendesen ettem
저는 거리를 안전하게 건넜어요 = Én biztonságosan keltem át az utcán
저는 행복하게 살았어요 = Én boldogan éltem
Egyszerre természetesen több határozószót is lehet egy mondatban használni. Csak nézzük a korábbi példákat:
저는 매우 빨리 달렸어요 = Én nagyon gyorsan futottam
저는 빨리 먹었어요 = Én gyorsan ettem
저는 바로 떠났어요 = Én azonnal elindultam
저는 저의 친구를 목요일에 자주 만나요 = Én gyakran találkozom a barátommal csütörtökönként
저는 가끔 너무 많이 먹어요 = Én néha túl sokat eszek
Habár elméletileg lehetséges, a koreai nyelv általában nem tesz egy mondatba két ‘hogyan’ határozószót. Ez például igen furcsán hangzana:
저는 거리를 쉽게 빨리 건넜어요 = Én könnyen gyorsan átkeltem az utcán (Magyarul is furcsán hangzik!)
Tagadó mondatok
Kétféleképpen lehet egy mondatot tagadóvá alakítani:
- 안 hozzáadásával, ami határozószóként viselkedik a mondatban. Az 안 rendszerint a mondatvégi ige vagy melléknév elé kerül. Például:
그 여자는 안 예뻐요 = Az a lány nem szép
저는 생선을 안 좋아해요 = Én nem szeretem a halat
저는 내일 학교에 안 가겠어요 = Én holnap nem megyek iskolába
- A mondatvégi ige vagy melléknév tövéhez ~지 않다-t csatlakoztatva. Ekkor az 않다 válik a mondatzáró igévé/melléknévvé, és ennek megfelelően kell ragozni. Például:
그 여자는 예쁘지 않아요 = Az a lány nem szép
저는 생선을 좋아하지 않아요 = Én nem szeretem a halat
저는 내일 학교에 가지 않겠어요 = Én holnap nem megyek iskolába
A mondatok jelentése páronként ugyanaz. A beszélőtől függ melyik tagadást választja a kettő közül. Vannak olyan helyzetek, amikor az “안” hangzik természetesebben és van amikor a “~지 않다” természetesebb. Egyelőre tekintsd őket azonosnak. A tanulmányaid során folyamatosan látni fogsz példákat 안 és ~지 않다 használatára, és hamarosan rá fogsz érezni, hogy mikor melyiket kell használni.
Szeretem veled megosztani tapasztalataimat a koreai nyelv használatáról. Úgy gondolom ez hasznos lehet azon tanulóknak, akik azzal küzdenek, hogy megértsék mikor kell egy nyelvtani szerkezetet használni egy vagy több másikkal szemben. Van néhány dolog, amit meg szeretnék említeni a tagadó mondatokkal kapcsolatban.
Bizonyára emlékszel, hogy a legtöbb ~하다 végű ige főnévi formája a ~하다 nélküli alak. Például:
공부하다 = tanulni
공부 = tanulás
실수하다 = hibázni
실수 = hiba
여행하다 = utazni
여행 = utazás
Amikor azt akarod mondani, hogy “nem csinálod” a ~하다 ige cselekvését, a főnévi alak és a ~하다 legtöbbször szétválik, és az “안” a kettő közé kerül. Például:
저는 공부를 안 했어요 = Én nem tanultam
Ahelyett, hogy:
저는 안 공부했어요
저는 실수를 안 했어요 = Én nem hibáztam
Ahelyett, hogy:
저는 안 실수했어요
저는 여행을 안 했어요 = Én nem utaztam
Ahelyett, hogy:
저는 안 여행했어요
Ezekkel az igékkel a ~지 않다 forma is állhat. Ebben az esetben nincs jelentősége, hogy elválik-e a főnév a ~하다-tól, vagy sem. Például:
저는 공부하지 않았어요 = Én nem tanultam
저는 공부를 하지 않았어요 = Én nem tanultam
저는 실수하지 않았어요 = Én nem hibáztam
저는 실수를 하지 않았어요 = Én nem hibáztam
저는 여행하지 않았어요 = Én nem utaztam
저는 여행을 하지 않았어요 = Én nem utaztam
Sok melléknév is ~하다-ra végződik. Ezeknél azonban nem válik le a ~하다-t és nem kerül a kettő közé az “안” tagadás, furcsán hangzana. Nem lehet leválasztani a melléknevet és azt tekinteni a ~하다, azaz a “csinálni” alanyának, mert ezek melléknevek, nem főnevek. Az alábbi például helytelen lenne:
저는 행복을 안 해요 (Ez nem jelenti azt, hogy “Én nem vagyok boldog”)
Természetesen a ~지 않다 állhat a -하다 mögött, az “안” pedig a nem kettéválasztott, teljes melléknév előtt. Például:
저는 안 행복해요 = Én nem vagyok boldog
저는 행복하지 않아요 = Én nem vagyok boldog
Kérdezték tőlem, hogy mi az olyan mondatoknak a szórendje, amiben határozószó és “안”, a tagadás határozószavas kifejezése is áll. Valaki megkérdezte tőlem, hogy ez a mondat helyes lenne-e:
저는 빨리 안 공부했어요
Bár érthető a mondat, koreai nyelven ez nagyon furcsán hangzik. Az az oka valószínűleg az, hogy két határozószó áll egymás után. Ebben a mondatban a “빨리” és az “안” is a tanulás módját (hogyan) leíró határozószó. Ahogy korábban említettem, ez koreai nyelven furcsa. Ennek a jelentéstartalomnak a kifejezésére alkalmasabb a ~지않다 tagadás. Így az egyik határozószó eltűnik a mondatból, és ez marad:
저는 빨리 공부하지 않았어요 = Én nem gyorsan tanultam
Ez a mondat még így is kicsit furcsa koreaiul – ki mondana ilyet, hogy “Én nem gyorsan tanultam”? A legtöbb esetben természetesebb az ellenkező jelentésű határozószót használni. Például ez a mondat:
저는 밥을 빨리 먹지 않았어요 = Én nem gyorsan ettem rizst
Természetesebben hangzana így:
저는 밥을 천천히 먹었어요= Én lassan ettem rizst
Nem lenni: 아니다
Az 아니다 (nem lenni) az 이다 (lenni) ellentétpárja, de egy kicsit eltér a használata. Emlékezz, hogy az 이다 mindig közvetlenül csatlakozik a főnévhez. Például:
나는 선생님이다 = Én tanár vagyok
나는 대학생이다 = Én egyetemi hallgató vagyok
De az 아니다 esetén az ~이/가 rag csatlakozik a főnévhez, az 아니다 pedig különálló szó:
나는 선생님이 아니다 = Én tanár vagyok
나는 대학생이 아니다 = Én egyetemi hallgató vagyok
Figyeld meg az alábbi ragozatlan és ragozott példákban az 아니다 alkalmazását. Az igék és melléknevek ragozását már tanultad, de az 이다 és 아니다 ragozását még nem. Ezt a következő leckében vesszük.
나는 선생님이 아니다 = Én nem tanár vagyok
(저는 선생님이 아니에요)
나는 너의 친구가 아니다 = Én nem vagyok a barátod
(나는 너의 친구가 아니야)
나는 대학생이 아니다 = Én nem egyetemi hallgató vagyok
(저는 대학생이 아니에요)
없다: Nincs (valakinek valamije)
Ugyanúgy, ahogy az 아니다 az 이다 ellentétpárja – az 없다 az 있다 ellentétpárja. Az 5. Leckében megtanultad az 있다 néhány alkalmazását. Az 없다 azt jelzi, hogy “valakinek nincs valamije”, vagy azt, hogy “valami nem egy bizonyos helyen van”. Például:
Nincs valakinek valamije:
저는 돈이 없어요 = Nekem nincs pénzem
저는 시간이 없어요 = Nekem nincs időm
우리는 차가 없어요 = Nekünk nincs autónk
Nem lenni valahol:
저의 친구는 지금 한국에 없어요 = A barátom most nem Koreában van
사람이 없었어요 = Nem voltak emberek
싫어하다 és 싫다: Nem szeretni
Ha már negatív ellentétpárokról beszélünk, gyorsan mondok pár szót a 싫어하다-ról is. A “싫어하다” ige, ami azt jelenti, hogy valaki nem szeret valamit. A 싫어하다 a 좋아하다 (szeretni) ellentétpárja. Például:
저는 과일을 싫어해요 = Én nem szeretem a gyümölcsöt
저는 과일을 좋아해요 = Én szeretem a gyümölcsöt
A 3. Leckében megtanultad, hogyan különbözik a 좋다 és a 좋아하다. Elmondtam, hogy a 좋다 melléknév (azt jelenti “jónak lenni”), ezért nem vonz tárgyat. Például:
그 선생님은 좋다 = Az a tanár jó
이 학교는 좋다 = Ez az iskola jó
A 싫어하다 melléknévi alakja a 싫다. De azzal szemben, amit most valószínűleg gondolsz, a 싫다 nem azt jelenti, hogy “nem jónak lenni”. Azt, hogy valami “nem jó” (tehát “rossz”), általában a 나쁘다 melléknévvel fejezik ki. Ezzel szemben a 싫다-t gyakran használják annak kifejezésére, hogy valaki valamit nem szeret (a 싫어하다-hoz hasonlatosan). Például:
저는 과일이 싫어요 = Én nem szeretem a gyümölcsöt
Figyeld meg azonban, hogy miután a 싫다 melléknév, nem vonz tárgyat, ezért a főnévhez az ~이/가 rag csatlakozik. Ez a fajta mondat most még túl bonyolult, ezért nem akarok sok időt tölteni vele. Ezt részletesebben a 15. Leckében tárgyalom.
Vigyázz arra, hogy ne használj kétszeresen tagadó mondatokat. Habár szigorúan véve nyelvtanilag helyes, ez a mondat furcsán hangzik:
저는 과일을 싫어하지 않아요 = Én nem nem szeretem a gyümölcsöt (Én nem utálom a gyümölcsöt)
Itt a vége ennek a leckének!
1250 példamondat van az 1. Szinten.
Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.
Ha szeretnéd, az 1.–8. Lecke Mini-Tesztjével ellenőrizheted, hogy mit tanultál meg az előző 8 leckéből.
Ma nem írod meg a tesztet?
Hadd nézzem át a következő csomag leckét (9. – 16. Lecke)!
Vagy, Kérem azonnal a 9. Leckét! Vagy,